eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Nyitókép: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság/Szilagyi Attila

Hihetetlenen természeti csoda ezekben a napokban a Hortobágyon – videó

A Hortobágy a világ legkedveltebb darugyülekező helye. Idén ráadásul több rekord is született, így közel 200 ezer darut figyeltek meg a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán hozzátette: az enyhe telek miatt már az áttelelés és a fészekrakás is egyre gyakoribb a Magyarországra érkező darvak körében.

Az 1980-as években alig 3000 daru vonult át Magyarországon. Ez az egyik mélypontja volt a faj európai és mondhatni világállományának. Azóta a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően – például a nemzeti parkok területén az aratás-betakarítás ütemezése, hogy nem szántják be egyből a kukorica- és napraforgótáblákat, így az ott elhullott magokból szemezhetnek a darvak, hogy nagy kiterjedésű gyepek, de legfőképp sekély vizű tavak várják az állatok –, 2018-ra több mint 160 ezer példány érkezett – mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, kiemelve: az idei évben,

október 12-én és 21-én egymást érték a rekordok: előbbi napon 182 ezer darut, utóbbin pedig 194 750 darut számláltak a Hortobágyon.

Ami a darugyülekezés dinamikáját illeti, októberben a csúcs rendszerint a Hortobágyon van, majd novemberre a darvak pihenőhelye Dél-Magyarországra, Szeged és a Kardoskút térségébe, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság déli területeire, illetve a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megfelelő élőhelyeire. Az MME munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy miután az elmúlt évtizedekben gyakorta hó- és fagymentessé váltak a telek, mára általánossá vált, hogy több tízezer daru is áttelel Magyarországon, majd a fiatal, ivaréretten példányok többsége át is nyaral. Érdekességként jegyezte meg a szóvivő, hogy több mint 150 év szünet után először 2015-ben fészkelt ismét daru hazánkban, a Balaton-felvidéken, amire idén nyáron is sor került a Kis-Balatonnál.

Orbán Zoltán szerint a madarak maradásával nincs semmi probléma; mint fogalmazott: az a normális, amit az állatok csinálnak, így ugyanis nem kell nekik „elbumliznuk” Észak-Afrika mocsaras részeire, főként Tunéziába. A madarak fészkelő területét illetően Magyarország szegély élőhelynek tekinthető, hiszen a nedves, nagyobb kiterjedésű mocsarakat kedvelik, amiben Észak-Európa (Lengyelország, balti államok, stb.) és Közép-Ázsiában a szibériai térség gazdagabb.

A tojók ivarérése öt éves korukig is eltarthat, a hímeknél a párválasztás valamivel előbb, négyéves korban is megtörténhet. Addig viszont az itt telelő-nyaraló egyedek kiismerik a számukra megfelelő élőhelyeket a Kárpát-medencében, így jó eséllyel egyre nagyobb számban fognak költeni a daruk Magyarországon is – zárta gondolatait Orbán Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Akár már február végén sor kerülhet Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára Szaúd-Arábiában. Két magasrangú amerikai tisztviselő állítólag már úton is van a közel-keleti országba. Nagyon úgy néz ki, hogy Washington és Moszkva kihagyja Európát az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokból. A Münchenben tartózkodó EU-s külügyminiszterek vasárnap reggel rendkívüli ülésre jöttek össze, a jövő héten pedig rendkívüli uniós csúcs jöhet Párizsban, amelyre a brit kormányfőt is várják. Az ukrán kormányzat Münchenben megerősítette, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatalkozási folyamatát. Hírfolyamunk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a müncheni biztonsági konferencia híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×