Freund Tamás: neurológiai problémákhoz vezethet a gyermekek céltalan szörfözése a neten

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagjai által szervezett nemzetközi média- és internetkonferenciát a Magyar Tudományos Akadémián tartották, két nap alatt 32 szakember tartott előadást egyebek mellett az álhírekről, a közösségi média platformokról, az illegális tartalmakról, a deepfake-jelenségről és a média jövőjéről – derül ki a szervezők közleményéből.

A kerekasztal-beszélgetéseket online lehetett követni, de október közepétől elérhetők lesznek a Gyermekmentő Szolgálat YouTube-oldalán.

A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke vezette és nyitotta meg.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, milyen neurológiai problémákhoz vezet a gyermekek céltalan internethasználata. llyenkor ugyanis fokozatosan elvész a motiváció, az érzelmi viszonyulás, viszont

teleíródnak az agy átmeneti tároló rekeszei olyan információkkal, amelyekből egyetlen eredeti, új gondolat sem fog támadni.

Azt tanácsolja a szülőknek, tudatosan keressenek olyan elfoglaltságot gyermekük számára, amely gazdagítja a belső világukat, és érdekesebb a világhálónál.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a deepfake-jelenségről szólt előadásában. Különös hangsúlyt ad a témának az orosz-ukrán háború, ahol rögtön az összecsapások elején mindkét fél élt a deepfake-kel. Ez a technológia villámgyorsan fejlődik, ezért fontos, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.

Klausz Melinda, a kozossegi-media.com ügyvezetője a konferencián elmondta:

egy "átlagos" tini naponta 9 órát aktív az online térben,

és ebből egyre több időt töltenek a TikTokon és a legújabb közösségi média-felületen, a BeRealen vagy a Poparazzin. Az utóbbi, eredetileg vidám, táncos videókat bemutató platform, életveszélyes tartalmakat is bemutat, és sokszor erre ösztönző challenge-eket is tartalmaz. Az új felületek arra biztatnak, hogy magunkról és a barátainkról is készítsünk tartalmat, így adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. A TikTok ráadásul minden korábbinál gyorsabban ráhangolódik a felhasználó igényeire, így nem csupán beszippantja és addiktív módon függővé teszi a gyerekeket, hanem a kínai államnak szolgáltatott adatok által könnyen kiismerhető, manipulálható és akár zsarolhatóvá is válhat a felhasználó.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója prezentációjában a gyerekek világhálón való biztonságáról beszélt. A szülők és oktatók részéről olyan légkör kialakítását javasolta, amibe hajlandóak bevonni a felnőtteket.

Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus szerint egy friss magyar kutatás alapján

a mai középiskolások mintegy húsz százaléka függ az elektronikus eszközöktől, ami napi hat óra netezést jelent.

A gyerekeket szerinte fokozatosan kell bevezetni az internet világába, és bizalommal, partnerséggel kell kereteket szabni nekik.

Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista arról beszélt, hogy a mai Z generáció (1996 és 2009 között születtek) tagjait meghatározó impulzusok érik. Ilyen a világjárvány, a háború és az annak hátterében megjelenő gazdasági válság, a folyamatos online kitettség, az influenszerek hatása és az ehhez kapcsolódó holdudvar-hatás. A megváltozott társadalmi, és a nevelésben megjelenő szokások miatt az idősebb korosztály részéről ma már elengedhetetlenül fontos a nyitás a Z generáció felé.

A zárszóban Edvi Péter elmondta, az alaptantervben is több információ szerepelhetne a biztonságos internethasználatról. Emellett megállapították: az internettel kapcsolatos törvények szabályozása többször túlzó, elévült, ezért a mai követelményeknek megfelelően módosítani kellene rajtuk.