eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Budapest, 2022. január 15. Budapest Főváros Állat- és Növénykertjének főbejárata - melynek szobordíszítményeit Maugsch Gyula készítette (1912) - a főváros XIV. kerületében, a Városligetben. Az eredetileg 1866-ban megnyitott állatkert épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Előkelő helyen a budapesti állatkert az európai ranglistán

Nemrégiben tették közzé az úgynevezett Sheridan-lista legfrissebb kiadását, amely Európa vezető állatkertjeit rangsorolja egy összetett pontozási rendszer alapján. Ez a pontozási rendszer az egyes intézmények által kínált látogatói élményeket, szolgáltatásokat, az ott folyó szakmai munkát és több más szempontot is értékel.

A ranglistán szereplő 126 európai állatkert közül a Fővárosi Állat- és Növénykert 207 ponttal a 15. helyen szerepel, megelőzve valamennyi hazai állatkertet (amelyek közül a listára összesen négy került fel), és több olyan nagyhírű társintézményt is, mint például a Koppenhágai Állatkert, a Berlini Állatpark, az amszterdami Artis Zoo, a hamburgi Hagenbeck Állatpark, a Londoni Állatkert, az Antwerpeni Állatkert, a Barcelonai Állatkert, a tenerifei Loro Parque, illetve Párizs mindkét állatkertje – tájékoztatott közleményében a budapesti intézmény.

A Sheridan-lista szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét, és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi.

Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd ezt az elmúlt években további frissítések követték. A ranglista legutóbbi, 2018-as kiadásában a Budapesti Állatkert 110 állatkert közül a 17. helyen szerepelt, vagyis a városligeti intézmény azóta két helyet javított a helyezésén úgy, hogy az értékelésbe bevont összes állatkert száma is emelkedett.

A legfrissebb ranglista a Zooscape 2020 – Sheridan’s Handbook of Zoos in Europe 2015-2030 című, a múlt év legvégén megjelent könyv részeként látott napvilágot.

Címlapról ajánljuk
Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.

Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt

Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×