Címke: madártani egyesület (10 cikk)

Fekete, de mégis fehér.

Mende és Sülysáp között több ragadozó madár, köztük egy fokozottan védett parlagi sas teteme került elő. Emellett több holló is elpusztult a mérgezett csaliktól.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez megszavaztatta, melyik faj legyen az Év Madara 2023-ban.

Csaknem 850 rétisast és mintegy 400 parlagi sast tudott megfigyelni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti-park igazgatóságokkal is együttműködve az idei éves sasszámláláson - mondta a madártani szervezet szóvivője az InfoRádiónak.

A csapadékos és táplálékban gazdag nyár után a gólyák és fecskék jó kondícióban hagyhatják el Magyarországot. Rossz helyzetben van viszont a skandináv területek madárállománya, amelyet megviselt az aszály, és amelyre az Ibériai-félszigeten is rendkívüli hőség és táplálékhiány vár.

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A legtöbb szavazat a gólyatöcsre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak, illetve élőhelyvédelmi lehetőségeinek bemutatásával foglalkozik kiemelten a jövő évben.

Mit tegyünk, ha egy reggel nem az újság, hanem egy cinegefészek és egy madár fogad bennünket a postaládában? Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője elmondta az InfoRádiónak, hogy mi ilyenkor a legjobb megoldás.

Egy interaktív térképen bárki nyomon követheti, hogyan tér vissza a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske Európába. Sőt, a gyerekek maguk is madarászokká válhatnak: megoszthatják az egész világgal, hogy hol láttak költözőmadarat - mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője.

A sasleltárt a Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti parkokkal és a civil szervezetekkel együtt rendezi meg három napon át minden év januárjának második hetében. Orbán Zoltán, az egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a madárfajok felismeréséhez évtizedes tapasztalatra van szükség.

Azt könnyen el tudjuk képzelni, hogy egy romos templomtoronyban vagy egy elhagyatott vár szirtjén a bagoly helyet talál magának. De hogyan kerülnének egy nagyvárosba? Ám nem képzelődik, aki Budapesten bagolyhuhogást hall éjjelente – mondta el az InfoRádiónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatok igazgatója.