Összességében 21 faj 13 ezer egyedét sikerült megfigyelni a legutóbbi Sasszinkronon mintegy 396 megfigyelő vett részt a hat országot felölelő Pannon biorégióban - mondta a InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Nemcsak a sasokat, hanem alapvetően a ragadozó madarakat, a ragadozó életmódot folytató énekesmadarakat és egyéb fajokat is számolják ilyenkor. A Pannon biorégió Magyarország mellett Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Romániát, Szerbiát és Horvátországot öleli fel.

Az egyesület monitoring központja az adott felméréshez igazodva felosztja az ország területét különböző méretű rácshálókra, ezeket UTM négyzeteknek hívják. A Sasszinkron esetében 2,5x2,5 kilométeres rácshálót alkottak, amiből 2689-et vizsgáltak meg a megfigyelők.

Három nap alatt a madármegfigyelő szakemberek az ország területének 18 százalékát vizsgálták át - mondta Orbán Zoltán. Szavai szerint természetesen nem a Balaton közepét, hanem az ismert sastelelő élőhelyeket nézik át ilyenkor, ahol a ragadozó madarak az életmódjuk miatt feltűnnek.

Magyarországon az idei számlálás során 805-859 rétisast sikerült megfigyelni

- mondta a szóvivő. A szóródás abból adódik, hogy a madarakat többnyire repülés közben számolják, ha pedig átrepülnek egy másik UTM négyzetbe, akkor a megfigyelők jelzik egymásnak, és próbálják kiküszöbölni az átfedéseket.

Ezen túlmenően 390-403 közötti parlagi sast, és két szirti sast, illetve 4 fekete sast sikerült lencsevégre kapni.

A fekete sasnak az a különlegessége, hogy nagyon nagy távolságból, Közép-, illetve Kelet-Ázsiából érkeztek ezek a madarak jó eséllyel Magyarországra. Összesítve a Pannon régióban 1100 rétisast és 535 parlagi sast sikerült megfigyelni.

A viszonylag nagy szám ellenére ne gondoljuk, hogy térdig gázolunk a sasokban - figyelmeztetett a szóvivő. A ragadozófelmérés ugyanis az általuk legkedveltebb telelőhelyeken zajlik, és még ezekben a térségekben is, ahhoz, hogy lássunk legalább egy rétisast, 2900 focipályányi területet kell bejárni. A sokkal ritkább parlagi sas esetében pedig majdnem hatezer focipályányi területen van egyetlen egy egyed.

"Ez olyan, mintha az lenne a feladatunk, hogy felmérést végezzünk a strandolók körében. Akkor nyilván a Balaton partra mennénk, mert ott lehet leginkább látni a nyári időszakban strandolót. De képzeljük el, hogy itt a strandolók olyan sűrűségben lennének csak, hogy 3, illetve hatezer focipályányi területen találnánk csak egyet - próbálta érzékeltetni a madarak ritkaságát Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy nem arról van szó, "hogy sasokban fuldoklik az ország."

A 2020-as Sasleltár során emellett az alábbi ragadozómadárfajok állományába is sikerült betekintést nyerni.

• barna kánya (5),
• vörös kánya (11),
• kékes rétihéja (1106),
• barna rétihéja (81),
• karvaly (201),
• héja (31),
• egerészölyv (8526),
• gatyás ölyv (259),
• pusztai ölyv (15),
• vörös vércse (1690),
• kerecsensólyom (45),
• vándorsólyom (40),
• kis sólyom (51).

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 12, kuvik: 38) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 353, nagy őrgébics: 255) is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat (606) is számba vették.