Belföld

A Budapest Airport azt javasolja a mai légijáratokkal utazóknak, hogy a megszokott két óránál jóval hamarabb, három és fél órával az indulás előtt érjenek ki Ferihegyre.

A miniszterelnök szerint a nemzet keresi a forradalomhoz vezető utat, mert az csak kevesek szívében él, milliók számára nem vált személyes ünneppé. Gyurcsány Ferenc ezt a Der Tagesspiegel című berlini újságnak mondta, arra a kérdésre, hogy vajon a forradalom évfordulója egyesíti a magyarokat, vagy szakadást okoz közöttük.

Hangos zenével tiltakoztak a Kossuth téri tüntetők, amikor a közjogi méltóságok megérkeztek a Parlamentbe, az állami kitüntetések átadására.

Szigethy Gábor szerint a Kádár-rendszerben rendkívül tudatos történethamisítás zajlott. Az irodalomtörténész az InfoRádióban elmondta: a hatvanas években a közös értelmiségi élmény a keretek közötti lázadásé volt.

Pallai Péter újságíró 18 éves volt 1956-ban. Miután részt vett a forradalomban, Angliába menekült, ahol nyugdíjba vonulásáig a BBC munkatársa volt. Az október 23-i reményekről és a forradalom leveréséről is beszélt az InfoRádióban.

A Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint nem igaz az, hogy eleve vesztett helyzetből indult volna az 1956-os forradalom. Horváth Miklós hadtörténész az InfoRádióban úgy vélekedett: a régi módszerek kritikája miatt 1956-ra elbizonytalanodtak az erőszakszervezetek.

Csics Gyula, a Tatabányai Városi Könyvtár igazgatója, akinek az 56-os magyar forradalom idején 12 éves korában írt naplóját most adták ki könyv formájában. A napló két, jól elkülöníthető részre oszlik, az egyik október 23-ától november 21-22-ig tart, és utána kezdődik a második rész, aminek azt a címet is adta, hogy "Magyarország a forradalom után."

Kahler Frigyes bíró szerint az 1956-os forradalom bukása után a magyar történelem legnagyobb és legkegyetlenebb politikai megtorlása következett. A jogtörténész az InfoRádióban elmondta: a Kádár-rendszer leszámolása lényegesen felülmúlja mind a kivégzettek számában, mind a bebörtönzöttek számában az 1849 utáni, Haynau-féle megtorlást.

M. Kiss Sándor történész szerint az 1956-os forradalom valójában 1947-ben kezdődött. A történész az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy a Rajk-per után a kommunisták is rájöttek, hogy néhány ember kivételével ők is csak fogaskerekek, akiket ki lehet cserélni.

Bibó István számára november 4-e igazából november 3-án kezdődik, hiszen ezen a napon lesz tagja államminiszterként a Nagy Imre-féle koalíciós kormánynak a Nemzeti Parasztpárt részéről. Az InfoRádió vendége ifjú Bibó István, az 1956-os államminiszter fia, egyben a Szilveszter János Protestáns Gimnázium igazgatója volt.

Reformok helyett megélhetési válság lesz jövőre Magyarországon - mondta Varga Mihály alelnök a Fidesz szombati választmányi ülésén Budapesten. A Fidesz november 25-én rendkívüli kongresszust tart.

Az '56-os Intézet főigazgatója szerint számos forrás rendelkezésre áll az ötven évvel ezelőtti forradalomról. Rainer M. János az InfoRádió Aréna című műsorában azoknak adott tippeket, akik részletesebben is szeretnének megismerkedni az '56-os forradalom történetével.

Halda Alíz, aki a Magyar Rádió munkatársa volt 1956-ban, akkor az Irodalmi Osztály szerkesztőjeként dolgozott. A forradalomban szerzett tapasztalatairól, emlékeiről beszélt az InfoRádióban.

Felépítette a rendőrség a Kossuth téri tüntetőket és az állami ünnepségek helyszínét elválasztó paravánt. A 3 méter magas kordonon forradalmi óriásplakátok láthatók. A demonstrálók mobil állvánnyal próbálnak majd túljárni a rendőrök eszén.

Ünnepi istentisztelettel emlékezett az 1956-os forradalomra a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesten, a Fasori Evangélikus Templomban.

Az '56-os Szövetség országos elnöke szerint minden nemzedék feladata, hogy 1956 valóságos történetét, a magyar történelemnek ezt a dicsőséges időszakát megismerje.

Több mint kétezren kísérték utolsó útjára Szögi Lajos tanárt, akit vasárnap vertek agyon két kislánya szeme láttára Olaszliszkán. A temetés idejére civilek országos tiltakozó akciót szerveztek, egy perces néma főhajtással adózva a férfi emlékének.

A Fidesz országos választmánya a Magyarországon kialakult válsághelyzetre tekintettel úgy döntött, hogy november 25-re rendkívüli kongresszust hív össze - közölte Szijjártó Péter szóvivő.

A miniszterelnök szerint "teljesen világos, hogy nyílt hatalmi küzdelem zajlik" ma Magyarországon. Gyurcsány Ferenc az MSZP budapesti kongresszusán kijelentette, hogy kész elfogadni a pártelnöki jelölést, mert a kormány és a párt politikájának egységesnek kell lennie.

Megkezdődött az MSZP budapesti kongresszusa, melyen az eddig elhangzott, az 1956-os forradalomról megemlékező beszédek közös gondolata az volt, hogy a párt vállalja és tovább viszi Nagy Imre örökségét.