Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Két kéz egy-egy fehér paragrafus jelet tart / Two human hands holding paragraphs.
Nyitókép: Boris Zhitkov/Getty Images

Kijelölték a kekvák élére az elszámolási biztosokat, megjelent a rendelet a megszűnésükről

Megjelentek a Magyar Közlönyben a további részletek: megszűnnek a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), illetve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, kiderült, kik az elszámolási biztosok, és melyik miniszter milyen állami feladatot „örököl meg” a kekváktól.

Magyar Péter miniszterelnök aláírta a már a Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározatot, amely szerint július 31-től egy sor közérdekű vagyonkezelő alapítvány szűnik meg, és amivel lebontja a kormány a több ezer milliárd forintos kekva-rendszert – írja a 24.hu összefoglalója.

A rendeletben részletesen szerepel, hogy melyik kekva esetében ki az elszámolási biztos, és melyik feladatokat „örökli meg” az állami feladatokat is ellátó kekváktól.

A frissen megjelent közlöny szerint az alapítványok mindegyikéhez elszámolási biztosokat jelöltek ki, akik a rendeletben név szerint is szerepelnek – mint ahogy mindegyik kekva esetében részletesen szerepel az is, mi lesz a további feladataikkal: az állami feladatokat melyik miniszter és tárcája fogja a továbbiakban ellátni, illetve ki felel majd a kekvák és leányvállalataik vagyonelemeiért.

A felsorolás szerint megszűnik:

  • Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
  • MOL – Új Európa Alapítvány,
  • Hauszmann Alapítvány,
  • Közép-európai Oktatási Alapítvány,
  • Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány,
  • Batthyány Lajos Alapítvány,
  • Mathias Corvinus Collegium (MCC),
  • Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány,
  • Makovecz Campus Alapítvány,
  • Tudás-Tér Alapítvány,
  • Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány,
  • Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,
  • Magyar Kultúráért Alapítvány,
  • Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány,
  • ÉLVONAL Csúcskutatási, és Tehetséggondozó Alapítvány,
  • ZalaZONE Alapítvány.

A parlament június közepén szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését készíti elő. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek.

A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz.

Ez ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelentett. A kormány szerint az előző kabinet évente több tízmilliárd forintnyi osztalékról mondott le, amikor profitábilis cégekben, például a Molban vagy a Richterben meglévő tulajdonrészeket adott át alapítványoknak.

A kormány szerint a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak. Ennek eredményeként jelentős közvagyon került ki az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná, gazdaságtalanná és szakmaiatlanná vált.

Két lépcsőben szűnnek meg a kekvák:

  • a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat már július végéig megszünteti,
  • az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig megszüntetik,

a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön, a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki.

A kekvák megszüntetésével (összesen 37 ilyen alapítvány van) közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg, amelyek esetében az átlagos tiszteletdíj bruttó 1,5 és 2 millió forint között mozgott pár évvel ezelőtt.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) leányvállalata az Infostartot is kiadó Inforádió Zrt. többségi tulajdonosa.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×