Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén az Országházban 2023. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Pintér Sándor felmentette a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatóját

A belügyminiszter július 15-i hatállyal felmentéssel megszüntette Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának kormányzati szolgálati jogviszonyát – közölte a Belügyminisztérium.

A közleményben azt írták, a tárcavezető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatói feladatkörének ellátásával július 16-tól Kőrösi László főigazgató-helyettest bízta meg.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) feladata az egészségügyi szolgáltatások és társadalombiztosítási ellátások finanszírozása, a biztosítottak jogviszonyának nyilvántartása és az egészségbiztosítási kártyák kiállítása. Emellett kezeli a támogatott gyógyszerek listáját, ellenőrzi a szolgáltatók szakmai és gazdasági tevékenységét, valamint működteti az egészségügyi informatikai rendszereket.

Kiss Zsoltot az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós nevezte ki 2018-ban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×