Magyarország sok más országhoz hasonlóan a földfelszíni áramtovábbítás rendszere mellett döntött, ami madárvédelmi szempontból kétféle problémát is magában hordoz. A kisebb veszélyt a madarak ütközése jelenti, ezzel kapcsolatban viszonylag kevés faj érintett, de például a túzokra nézve érzékeny kérdés. A nagyobb gondot – nemcsak idehaza, hanem az egész világon – az jelenti, hogy a szabad vezetékek oszlopainak úgynevezett kereszttartóin, különösen a nyílt, pusztás élőhelyeken előszeretettel ücsörögnek a madarak, de könnyen áramütés érheti őket, a pusztulásukat is okozva, amikor leszállva a testük, szárnyuk, lábuk összeköti a vezetékeket egymással vagy a földelt oszloppal – magyarázta Orbán Zoltán, jelezve: becslések szerint Magyarországon minden évben 300 ezer körüli madár pusztul el ilyen módon.

„Veréb mérettől fölfelé a legnagyobb termetű sasokig, keselyükig és gólyákig, mindent és bármit fenyeget ez a veszély.”

Annál is inkább, mert hazánk esetében akár 100 ezer kilométernyi vezetékről és közel egymillió oszlopról lehet beszélni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2010-ben készült átfogó tanulmánya szerint „hihetetlenül” költséges – akkori áron 550 milliárd forint – lenne a szabad vezetékeket földkábelekre cserélni – jegyezte meg a szóvivő. Ehelyett az MME 1976-os megalakulása óta együttműködik az áramszolgáltatókkal, a mérnök-kutató-fejlesztő csapatokkal, hogy közösen dolgozzanak ki madárbarát fejszerkezeteket. Ennek köszönhetően, amikor új szakaszokat létesítenek, vagy újítanak fel, akkor már a rendelkezésre álló akkori legmodernebb, szabványosított oszlopfejszerkezeteket szerelik föl az áramszolgáltató munkatársai – emelte ki Orbán Zoltán.

A legveszélyesebb, madárgyilkosnak is nevezett középfeszültségű szabadvezetékes hálózat 55 ezer kilométer Magyarországon, közel 700 ezer oszloppal.

Tehát, ha most elkezdenék ezek teljes kicserélését, akkor is sok-sok évig eltartana a munka – jegyezte meg.

Amit mi tehetünk

A szakemberek és a madárvédők mindent megtesznek, hogy áramütés miatti madárpusztulások ne forduljanak elő. A szakember elmondása szerint a mindennapok embere leggyakrabban belterületen a fehér gólya pusztulásával találkozik, ami az egyik legjelentősebb probléma. Egy elektronikus űrlap kitöltésével bejelentést tehetünk az MME-nek, amit továbbítani fognak a hatóságoknak és az áramszolgáltatónak.

Ha sérült állatot találnánk, minden esetben a legjobb és leggyorsabb, ha értesítjük az illetékes nemzeti park munkatársait. Ők segítségünkre lesznek abban, hogy a sérült állat a megfelelő madármentő állomásra kerüljön. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a természetbarát menüpont alatt megtalálható az országos madármentő lista vármegyei bontásban – mondta a szóvivő.

A Mavir drónokkal telepített, úgynevezett eltérítő rendszerekkel és műfészkekkel védi a madarakat az áramütéstől – mondta az InfoRádióban a társaság környezetvédelmi főmunkatársa. Bíró György hangsúlyozta, hogy a madárvédelem az energiaellátás biztonsága érdekében is elengedhetetlenül fontos.