A jelenlegi, "kifeszített" költségvetési helyzetben racionális és észszerű lépés a jegybank veszteségkezelésének átalakítása - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés keddi ülésén.

Varga Mihály azt mondta: a módosítás lényege, hogy

a jegybank veszteségét - hasonló nemzetközi példák alapján - nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.

A módosítások elfogadása esetén 2024. január elsején a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba az új szabályok.

Az ilyen típusú rendszerbe Horvátország 2020-ban állt át, jegybanktörvényük a magyar szabályozáshoz is mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) kritériumából indultak ki. A tervezetet egyeztették az EKB-val, amely szintén jóváhagyta az elképzelést - ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a büdzsé 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: az eddigi gyakorlat volt kivétel az unióban a jegybanki veszteség kezelésére, az ország éppen a módosítás által veszi át az európai gyakorlatot.

Kijelentette azt is: akik kifogásolják a módosítást, azok négyszázmilliárd forintos terhet tennének a magyar adófizetők vállára. Ez egyhavi teljes nyugellátás összegével egyenlő. Tényleg ezt akarják? - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselőknek.

A jegybank továbbra is független marad - hangsúlyozta -, a javaslat nem terjed túl a veszteség rendezésének kérdésén. Azt a problémát kívánják megoldani, amit a jegybank maga nem tud.

"Önöknek nem a magyar kormánnyal van vitája, hanem az Európai Központi Bankkal" - fordult az ellenzéki képviselőhöz. Hangsúlyozta: az intézmény jóváhagyta a módosítást.

Szólt arról is, hogy a Covid és az ukrajnai háború okozta hatásra a gazdaságpolitika nem készülhetett fel, mégis kezelnie kellett azt. Ahogy Európában minden monetáris politika azt segítette, hogy megmaradjanak a munkahelyek és a jövedelmek, a magyarországi is ezt tette. Az MNB vesztesége részben ezt tükrözi vissza.

Varga Mihály az inflációról azt mondta: Magyarország egy energiaszegény ország, ezért az energiaáraknak sokkal jobban kitett. A magas inflációhoz az aszály miatti élelmiszerár-növekedés is hozzájárult. Szavai szerint a kormány éppen azért veszi át részében az infláció letörésének munkáját a jegybanktól, mert úgy érzi, abban a hagyományos monetáris politikai eszközök kevesek - hangsúlyozta.

Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: a javaslat célja az MNB tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett egy rugalmasabb, életképesebb szabályozás elfogadása. A képviselő arról is beszélt, hogy a szóban forgó szabályozás csökkenti a nyomást a költségvetésen, frakciója ezért is javasolja annak elfogadását.

Hollik István (KDNP) értékelése szerint a törvényjavaslat arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is tudja az infláció elleni harcát hatékonyan folytatni. Szerinte aki a javaslatot támadja és nem támogatja, az valójában az infláció elleni harcot támadja.

Varju László (DK) kifejtette: alapvető nézetkülönbségük van a miniszterrel a helyzetértékelésben, mert a tárcavezető az inflációval kapcsolatban olyan indokokra hivatkozik, amelyek valós hatása a töredéke a kormányzati gazdaságpolitika hatásának. A kormányzati döntések vezettek a magas inflációhoz - jelentette ki. Kijelentette: az MNB nemvédte meg a forintot, nem őrizte meg az árstabilitást, és most a kormány és az MNB egymást okolja a gazdaság mélyrepüléséért. A beterjesztett javaslat elfogadhatatlan - mondta.

Vajda Zoltán (MSZP) felszólalását tíz másodperces szünettel kezdte, mert elmondása szerint ennyi idő alatt 500 ezer forinttal nőtt a jegybank vesztesége. A szocialista politikus gumiszabálynak tartotta azt, hogy a veszteség pótlását elfogadható időn belül kell végrehajtani. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök tudtával a gazdaság három irányítójának - Matolcsy György jegybankelnöknek, Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Nagy Márton "gazdaságvisszafejlesztési miniszternek" - a "cicaharcát" szenvedi el az ország.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy óriási a probléma, kapitális a veszteség a jegybanknál, ami az egész magyar gazdaságot fojtogató helyzethez vezethet. Irritálónak nevezte, hogy a kormánypártok végig asszisztálták, hogy a devizahitelek átváltásán horrorisztikus többletet realizált az MNB, de abból a tulajdonosokhoz nem jutott vissza semmi. Szólt arról is, hogy a forint árfolyama miatt a magyarok több száz milliárd forint különadót fizettek.

Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy értékelt: a jegybanktörvény módosítása semmitmondó, nehezen lehet számonkérni és nem oldja meg az MNB veszteségéből fakadó alapvető gazdasági problémákat. Jelezte: a Párbeszéd ezért nem támogatja a javaslatot. Közölte, nem ért egyet a pénzügyminiszterrel abban, hogy az inflációnak alapvetően a háború és a szankciók az okozói, szerinte ugyanis Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozataiból az derült ki, hogy valójában a laza monetáris és költségvetési politika a valódi ok.

Apáti István (Mi Hazánk) azt vetette fel, hogy lehet, hogy a jegybank működését hosszú távon meghatározó törvény vitájában nincs itt az MNB elnöke és egyetlen alelnök sem. Azt feltételezte, hogy Matolcsy Györgyöt "lebeszélték" a megjelenésről, mert a kormányoldal, illetve a miniszterelnök nem tűri már a "kirohanásait".Arra szólította fel a kormányt, hogy vállalja a felelősséget a gazdaságpolitikai hibáiért, és ne másokat okoljon.

Csárdi Antal (LMP) úgy értékelt: a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter közötti konfliktust lezáró javaslatról tárgyal a parlament, és az indítvány Varga Mihályt hozza ki győztesnek. Szerinte a törvénymódosításra azért van szükség, mert a kormány és a MNB vezetése olyan gazdasági helyzetbe sodorta az országot, hogy két számjegyű jegybanki kamatkörnyezet mellett még mindig két számjegyű infláció van. Rámutatott: az MNB középtávon megtermelt majdani nyereségére apellál a jogszabály-módosítás, holott a jegybanknak érdemi nyeresége csak a forint gyengüléséből keletkezhet. Erre hivatkozva arra kért választ a kormánytól, hogy mi a középtávú árfolyamcélja.