Petíciót ad át a „Debreceniek az akkumulátorgyár ellen” csapata az aHanggal együtt február 9-én.
A civil társulás tavaly ősszel indított levélküldő akciót az aHang felületén, azt követelve Papp László polgármestertől, hogy a külföldi multik helyett a helyi lakosok érdekeit képviselje és akadályozza meg a városba tervezett akkumulátorgyár megépülését.
„Az elmúlt időszak történései azonban bebizonyították, hogy a város vezetése nem hajlandó érdemben a debreceniekkel párbeszédet folytatni, a közmeghallgatások rendre botrányba fulladtak” – olvasható az aHang közleményében.
A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapata és az aHang ezért úgy döntött, hogy február 9-én személyesen viszik el a több mint 11 ezer aláírást tartalmazó petíciójukat, hogy átadják a polgármesternek az üzenetüket: „ne épüljön Debrecenben kínai akkumulátorgyár!”
Az átadásra csütörtök délután fél 5-kor a régi városházánál kerül sor, ahová Papp László polgármestert is várják, sőt, mint olvasható, „kreatív ajándékkal” is készülnek.
Ezután a debreceni civilek pultokkal fognak kitelepülni, hogy további aláírásokat gyűjtsenek. Végül közösen fognak átvonulni a 6 órakor kezdődő demonstrációra, ahol a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csapatának képviselője is beszédet fog mondani.
Azzal, hogy a 3000 milliárd forintos és ezzel hazai rekorder kínai beruházás milyen indulatokat kavart a helyiek körében, az Infostart is foglalkozott.
Egyre hosszabbak a hőhullámok, és a hőkupoláknak köszönhetően egyre melegebbek is – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik a hőkupola kialakulásának összetevőiről is beszélt, nem lehet túl sok reményünk.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmánya számára készült vitaanyag szerint szinte teljes a konszenzus abban, hogy jelen krízisből való kibontakozásra akkor lesz esély, ha a párt képes az elkövetett hibák őszinte feltárása után egy teljeskörű tisztújításra, és arra, hogy a politikai életben ismét önálló pártként szerepeljen.
Július 1-jén hatályba lépett az a hulladékgazdálkodási szabályozás, amely végül némi módosítással, de alapvetően megtiltja azon italtartó poharak forgalomba hozatalát, amelyek 10 tömegszázalékot meghaladó mértékben tartalmaznak műanyagot. Felmerül a kérdés, hogy miután kifutnak a már forgalomban lévő műanyag termékek, mi lesz az alternatíva, miben kérhetünk majd elviteles kávét, és egyáltalán mit várunk az eldobható műanyagok eltűnésétől, miért fontos, hogy a kénylemi funkciók megszűnésén túl is lássunk. A piac reakciójáról és a lehetséges alternatívákról Juhász Andrást, a bioműanyagokkal foglalkozó Bibo alapítóját és vezérigazgatóját kérdeztük.
23 °C
