Az Országgyűlés kormánypárti többsége július 19-én fogadta el az alaptörvény tizenegyedik módosítását, amely 2023. január 1-jétől a megyéket vármegyékre, a kormánymegbízottakat pedig főispánokra kereszteli át.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy Kádár Jánostól kölcsönzött mondattal indokolta meg az archaikus elnevezések restaurálását. "Kádár János mondta azt, hogy a krumplileves legyen krumplileves. Ritkán értünk vele egyet, de abban, hogy a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, abban egyetértünk vele. A régi történeti intézményeket legegyszerűbb dolog a nevükön hívni: a főispán az legyen főispán, a vármegye pedig legyen vármegye" – mondta az államtitkár, és hozzátette, hogy 1000 és 1950 között voltak vármegyék Magyarországon, a területi közigazgatásnak ez a rendszere 950 évig élt, a magyar történelmi hagyományok és a magyar történelem szerves része volt, csak hetven évig nem létezett.

Magyarországon rengeteg intézmény, szervezet, médiatermék és rendezvény használja a megye szót. Nagy és egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy mindegyiknek kötelező lesz-e felvennie a vármegye nevet, tehát például lesz-e olyan, hogy

• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
• Vármegyei Jogú Városok Szövetsége,
• Nógrád vármegyei Hírlap,
• Vas vármegyei Gasztronómiai Fesztivál,
• vármegyei futballbajnokság.

Nem beszélve arról a több száz civil egyesületről, amelynek nevében, alapító okiratában, levélpapírján, bélyegzőjén és tábláján szintén ott van a megye szó. A jogszabály erre nem ad választ, bár egy rövidke módosítás szerint a megye elnevezés mindaddig használható, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Ebből viszont nem derül ki, hogy

például a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek mikor kell lecserélnie vagy átmatricáznia a 714 megyehatár-jelzőtáblát.

"Az esetleges jövőbeli feladatok felmérése és összegzése még előkészítés alatt van, így a módosítások pontos ütemezéséről és annak költségeiről majd csak a későbbiekben áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni" – olvasható a társaság közleményében.

A Momentum szóvivője, Tompos Márton országgyűlési képviselő szerint a vármegyésítés óriási költségekkel jár majd, akár milliárdos tétel is lehet a táblák és okmányok cseréje, valamint az adminisztrációs és informatikai költségek. Ebben a helyzetben ez pazarlás – tette hozzá.

A megyék átnevezésének költségére vonatkozóan iránymutató lehet, hogy Csongrád megyét 2020. június 4-én átnevezték Csongrád-Csanád megyére, és akkor a kormány 35 millió forintot adott az átállásra.