Támogatták az ötödik Orbán kormány eddig meghallgatott miniszterjelöltjeit az Országgyűlés illetékes bizottságai. Összesen tizenegy minisztérium működik majd és a 3 tárca nélküli miniszter poszttal 14 miniszteri tisztség lesz. Az előző kormányzati ciklusban tíz minisztérium működött. Lázár János, Varga Mihály, Gulyás Gergely és Palkovics László meghallgatása holnap várható. (Összefoglalónk itt olvasható.)

Pintér Sándor miniszter-jelölt szerint jó kezekben lesz az egészségügy azzal, hogy a Belügyminisztérium irányítása alá kerül. A közoktatást is felügyelő jelölt azt is közölte: a pedagógusok béremelése a gazdaság teljesítményétől függ. Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszteri poszt újbóli várományosa az eddigi gazdaságpolitika folytatását ígérte. A Miniszterelnöki Kabinetirodát eddig is vezető Rogán Antal miniszterjelölt arról beszélt, hogy Magyarország szuverenitása védelme érdekében vonják be a kormányzati központba a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az Agrárminisztérium élére ismét jelölt Nagy István minden természeti erőforrás védelmét alapvetőnek nevezte. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes a megkezdett nemzetpolitikai programok folytatását ígérte. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt az Európai Uniós források megszerzésére és felhasználására szeretne koncentrálni.

A honvédelmi-miniszter jelölt célja a haderőfejlesztési program folytatása, Szalay-Bobrovniczky Kristóf emellett növelné Magyarország harcoló állományának létszámát. „Jövőminisztériumnak" nevezte leendő tárcáját Csák János miniszterjelölti meghallgatásán. 7 területért felel a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt szerint a kormány továbbra is az Európai Unióban képzeli el Magyarország jelenét és jövőjét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt úgy vélte: a jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak.

Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság döntése szerint. A testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria korábbi hitelesítési végzését. A Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék 270 napra bővítése ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani. A referendumokat kezdeményező Karácsony Gergely főpolgármester nonszensznek nevezte, hogy ezekben a kérdésekben nem lehet népszavazás és úgy vélte: az Alkotmánybíróság a Fidesz elvárásait teljesítette.

Hatalmas összegű, 297 milliárd eurós csomagot jelentett be az Európai Bizottság az orosz energiafüggőség megszüntetésének támogatására. A REPowerEU névre keresztelt csomag 72 milliárd eurónyi támogatást, továbbá 225 milliárd eurónyi hitelt tartalmaz az energiafüggetlenség, energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. 2 milliárd euró jut az olajalapú függőség leépítésére, 10 milliárd eurónyi forrás áll majd rendelkezésre földgázzal, cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos beruházásokra.

Az Európai Bizottság 248 millió eurót biztosít legtöbb ukrajnai háborús menekültet fogadó öt európai uniós tagállam, köztük Magyarország támogatására. Az Európai Bizottság közleménye szerint Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást, a források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatottak támogatni.

A védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Bizottság. A brüsszeli testület intézkedéseket javasolt az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére is. Josep Borrell, uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.

Még az idén több mint 9 milliárd euró kölcsönnel segítené Ukrajna újjáépítését az Európai Bizottság. Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít.

Ukrajnában a hadiállapot meghosszabbítását kérte a parlamenttől Volodimir Zelenszkij elnök. A törvényjavaslat szövege egyelőre nem érhető el a parlament honlapján. Az egész országra kiterjedő hadiállapotot február 24-én, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja első napján vezették be. Ezután az elnök kezdeményezésére már két alkalommal harminc-harminc nappal meghosszabbították a hatályát, s most május 25-ig van érvényben.

Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A szervezet főtitkára történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását. Jens Stoltenberg úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami szerinte növelni fogja a katonai szövetség biztonságát. A NATO-tagállamok többsége támogatja a két skandináv ország mielőbbi felvételét, de Törökország fenntartásai megnehezíthetik a folyamatot.