A csütörtökön Zágráb területén lezuhant drón egy Tupoljev 141 Strizh nevű felderítő robotrepülőgép, ami egy igen régi hidegháborús termék. Az 1970-es években fejlesztették ki, a gyártás az 1980-as évek közepén ért véget. Mind az ukrán, mind az orosz haderő használta. Relatív alacsony magasságban repül, kétezer méter az utazómagassága, de ehhez képest nagyjából 1000 km/órás sebességre képes, tehát kifejezetten gyorsnak számít - foglalta össze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Kaiser Ferenc hozzátette: a horvátok állítják, hogy bomba maradványokat is találtak a gépnél. Valóban hordozhat bombát, de ezt eredendően felderítési célokra, különféle optikai és infravörös kamerákkal rendszeresítették.

Horvátországon kívül több NATO-tagország, Magyarország és Románia légtere felett is áthaladt a Tupoljev-141-es gép. Még semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy ez orosz vagy ukrán indítású volt– mondta Kaiser Ferenc.

Megemlítette, hogy egy felhasználó, aki rendszeresen orosz narratíva szerint írja át a Wikipédiát, már gyakorlatilag akkor átírta a szócikket, amikor még be sem csapódott a gép, ám ez lehet ukrán megtévesztés is. "Ha tényleg vöröscsillagot találtak a maradványok között, az az orosz légierő felségjelzése. Az ukránok a nemzeti címerüket használják felségjelzéseként. De ez sem jelent semmit, hiszen akár az ukránok is festhettek vöröscsillagot egy gépre" - tette hozzá.

Kaiser Ferenc szólt arról is, hogy a drónon van robbanószer is, mert ha meghibásodik és nem tud visszatérni a bázisra, akkor ilyenkor egy megsemmisítő rendszer lép működésbe. Úgy vélte, némi reményt kínálhat az ügyben, hogy a horvátok állítólag megtalálták a fekete dobozt, ami viszont sérült, így kérdés, milyen adatokat tudnak kinyerni belőle

A szakértő szerint ha békeidőben valamilyen gép belép a magyar légtérbe, akkor nem lehet azonnal megsemmisíteni. Feltételezni kell, hogy jó szándékú gépről van szó. Magyarországra már Románia felől, vagyis egy másik NATO-tagállamból érkezett az eszköz,

ilyenkor nem az az elsődleges reakció, hogy lelőjük

- tette hozzá.

A docens kiemelte azt is, komoly beruházásokra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő védelmet építsünk ki ilyen eszközökkel szemben, és nem biztos, hogy a magyar védelmi büdzsébe ez feltétlenül belefér. Nemcsak a magyar, hanem a legtöbb országnak komoly nehézségeket okozna ilyen eszközöknek a biztos azonosítása és a megsemmisítése.