Eljött az év utolsó októberi vasárnapja, véget ér a nyári időszámítás és visszaállunk az eredeti télire: október 31-én hivatalosan hajnali 3-kor kellene visszaállítani az órákat 2-re. Így tesz, de legalábbis egy órával többet alhat mindenki az EU-ban, és ez az időszámítás lesz életben egészen 2022. március 27-ig, a hónap utolsó vasárnapjáig, amikor is minden bizonnyal folytatódik az eddig megszokott óraátállítási gyakorlat. Sőt, van olyan uniós ország, ahol ez törvénybe foglalt bizonyosság.

A XX. század elején bevezetett nyári időszámítás szabályait az EU ugyan 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvet is alkotott róla, 2019-ben az Európai Parlament mégis annak 2021-től lehetséges eltörlésére határozta el magát. Az ok: már nem érvényesül annyira az eredeti szándék – az energiamegtakarítás, a napos órák jobb kihasználása –, ám a feszített életvitel miatt előtérbe kerültek a negatív biológiai, pszichológiai hatások (az emberek alvási, illetve teljes cirkadián ritmusának felborulása). Ez ráadásul sokakat érint: a társadalom fele nem alkalmazkodik könnyen az óraátállításhoz, főként a tavaszihoz, amikor egy órával kevesebbet lehet aludni.

No de akkor hogyan tovább?

Az egyeztetések az Európai Unió Tanácsában megakadtak, nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak a témát illetően, hiszen a Föld forgása miatt máskor világosodik és sötétedik a kontinens nyugati és keleti részein.

A legnagyobb kérdés persze az, hogy Magyarország a téli vagy a nyári időszámítású rendszert tartaná-e meg, ha ismét előtérbe kerülne ez a kérdés. Sok szempontot kell mérlegelni, többek között azt is, hogy vajon a szomszédos országok miként döntenek. (Ismert, jelenleg, nyugat felé haladva először az Egyesült Királyságba lépve jutunk más időzónába – ez az UTC –, ahol a magyarnál egy órával kevesebbet mutatnak az időmérők, kelet felé pedig már Romániában, ahol egy órával előrébb járnak az órák.)

Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST; UTC+2) használjuk, október 31-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET; UTC+1). Íme a főbb lehetőségeink (részletesen pedig itt):

• Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor az utóbbi időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt világos lenne.
• A CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor reggel fél kilenckor kel csak fel a nap.
• Választhatnánk akár a kelet-európai időt is (EET; UTC+3), ekkor egy órával tovább lenne világos minden egyes nap – egy-egy sötét reggelért cserébe –, mint a CEST időzónában.

Egy ország nem bírta tovább

Idén márciusban dőlt el, hogy ejtette az óraátállítás ügyét az Európai Unió, vagyis egyelőre maradnak a tavaszi-őszi változtatások.

Bár korábbi közlések szerint a magyar kormány alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltörölje, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. A Kormányinfón viszont a közelmúltban Gulyás Gergely leszögezte, jelenleg nincs napirenden a téli-nyári időszámítás közti választás ügye. (Korábban többször kifejtette a tájékoztatókon, hogy személyes véleménye szerint a nyárit kellene megtartani – és ezzel nincs egyedül –, az egészségügyi szakemberek ugyanakkor a téli időszámítást tartják ideálisnak.)

Itthon tehát, hasonlóan a többi uniós országról, lekerült a kérdés a napirendről és az esetleges továbbiakról elvi megegyezés sem született. Nem így Csehországban, ahol eldöntötték,

öt évig biztosan kitartanak

még a nyári-téli időszámítás váltogatása között.

Mindenesetre akinek analóg órája van, vagy olyan digitális, amely nem csatlakozik az internethez, legjobban teszi, ha szombaton lefekvés előtt egy órával visszaállítja az időjelzőt.