A Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy vélte, hogy mindkét jelöltnek kulcsfontosságú volt a szerda esti televíziós vita, ami érezhetően sokkal feszültebb, bonyolultabb volt, mint a korábbiak, ahol ugyan adódtak konfliktusok, de talán különösen az első vitára volt jellemző, hogy nagyrészt egyetértettek a jelöltek.

Virág Andrea szerint Dobrev Klára legfőbb célja, hogy egyben tartsa a szavazótáborát, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjeként, valamint az első forduló győzteseként indul az ellenzéki előválasztáson, ugyanakkor további két további cél is tetten érhető volt esetében a vitában. Egyfelől, hogy kicsit „elriassza” a szavazókat Márki-Zay Pétertől, amire két stratégiát választott:

• kimondta, hogy nem alkalmas arra, hogy egyben tartsa az ellenzéki tábort,
• másrészt többször jelezte, hogy most az országnak nem további pár évnyi jobboldali konzervatív kormányzásra van szüksége, hanem egy baloldali kormányra.

Virág Andrea szerint mindez egyszerre támadás Márki-Zay Péter ellen, hogy elbizonytalanítsa az ellenzéki szavazókat attól, hogy rá szavazzanak, másrészt egy gesztus, legfőképp Karácsony Gergely szavazóinak, akiktől a DK jelöltje azt remélheti, hogy adott esetben megoszlanak közte és riválisa között.

A fentiekkel szemben Márki-Zay Péter „több szinten több dologgal operált” – tette hozzá a szakértő, aki szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének

az egyik fő üzenete az esélyesség volt, hogy ő az, aki esélyes Orbán Viktort legyőzni.

A vita során arra is fel lehetett figyelni, hogy gyakran említette Karácsony Gergely nevét, és hogy miben állapodtak meg vele, ami szintén egy gesztus a főpolgármester szimpatizánsainak abba az irányba – nyilvánvalóan Karácsony Gergely kérésével összhangban – hogy rá szavazzanak. Látható volt továbbá, hogy Márki-Zay Péter a szakpolitikai résznél többször visszautalt a 2010 előtti kormányokra, mondván, hogy több évtizednyi romlást hoztak, és azóta sem történt semmi, próbálva mindegy hitelteleníteni Dobrev Klárát – magyarázta a Republikon stratégiai igazgatója. Emellett gyakran hivatkozott most is a hódmezővásárhelyi eredményeire, magát kormányzóképes és a győzelemre esélyes jelöltként felmutatva.

Virág Andrea egyetértett azzal, hogy nagy eséllyel a Demokratikus Koalíció lesz az, ami a legnagyobb – kormánypárti vagy ellenzéki – frakciót fogja adni a következő parlamentben. De még előbbi esetében sem szabad arról megfeledkezni, hogy egyedül ők sem fognak tudni kormányozni. Vagyis - ellenzéki siker esetén – a leendő miniszterelnöknek, legyen szó Dobrev Kláráról vagy Márki-Zay Péterről, a legfontosabb feladata az lesz, hogy a kampányban, illetve a majdani esetleges kormányzásban képes legyen kiépíteni magának politikai szövetségrendszert az ellenzéken belül.

Gyurcsány Ferenc az egyedüli…

Erdélyi Rezső Krisztián szerint a szerda esti vita során Dobrev Klára és Márki-Zay Péter két, látszólag eltérő politikai attitűdöt képviselt, még ha sok szempontból egyetértés is volt a két jelölt között. Vagyis a valódi vita sokkal inkább egymás személyéről, vélt vagy valós cselekedeteiről szólt – tette hozzá a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint izgalmas kérdés, hogy a vita után miként alakulnak majd a részvételi adatok, hiszen Márki-Zay Péternek egy minimum félmilliós részvételnél van esélye a győzelemre, így a mozgósítási szükségesség sokkal inkább a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének az oldalán áll fenn. „De hogy a szerda este kinek hozhat szavazatokat, azt azért nehéz megbecsülni, mert nem volt valódi vita, leszámítva az elején hallható személyeskedést” – ismételte meg.

Úgy látja, Márki-Zay Péter azon kijelentése, miszerint Dobrev Klára alkalmatlan arra, hogy megnyerje a jövő tavaszi országgyűlési választásokat, a Demokratikus Koalíció szavazóit – az ellenzéki előválasztás során – egészen biztosan fűti majd, azonban sok olyan embert, főleg a fiatalokat, akik sem a 2010 előtti, sem a 2010 utáni kormányzás felé nem tekintenek szimpátiával, alapvetően hűti. Utóbbi csoport ugyanis azt gondolhatja, hogy

olyan miniszterelnök-jelöltre lenne szükség, aki pártokon felül áll.

„Ilyen Márki-Zay Péter, bár tegyük hozzá, pont ez az ő gyengesége is – jegyezte meg Erdélyi Rezső Krisztián –, hiszen nincs mögötte párttámogatás, így nagyon nehéz lenne bármilyen jogszabályi-törvényi tervezetéhez többséget szereznie.” A Nézőpont munkatársa – Virág Andrea szavaival egybecsengően – emlékeztetett: a többség kérdésének jelentős része az első fordulóban eldőlt, és akár ellenzékben maradnak, akár kormányra kerülnek, a mostani ellenzéki pártok közül a legnagyobb parlamenti frakciója a Demokratikus Koalíciónak lesz, „ami praktikusan azt jelenti, hogy

legyen bárki a miniszterelnök, a DK és így inkluzíve Gyurcsány Ferenc engedélye nélkül semmit nem lehet majd csinálni”.

A szakértő megjegyezte, véleménye szerint Gyurcsány Ferenc az egyetlen olyan személy az ellenzéki politikai oldalon, aki lát a pályán, aki képes hosszú távon tervezni, gondolkodni, és akinek lehet forgatókönyve egy esetleges vereségre és egy esetleges győzelemre is, szemben a legtöbb ellenzéki párttal, politikussal, akik mindent feltettek a 2022-es országgyűlési választások megnyerésére. Amennyiben nem nyernek, az abból a szempontból jöhet jól Gyurcsány Ferencnek, hogy lesz négy éve arra, hogy az ellenzéki térfélen mindenkit beolvasszon, és ha nem lesz annyi ellenzéki párt, azzal a DK elnöke nyer a legtöbbet, hiszen övé a legnagyobb párt, frakció és ő az ellenzék vezető ereje.