eur:
414.7
usd:
398.58
bux:
79621.43
2024. december 23. hétfő Viktória
Tűzoltók kiemelik az árokból a hajnalban balesetet szenvedett autóbuszt az M7-es autópálya mellett Szabadbattyán közelében 2021. augusztus 15-én. A balesetben nyolcan meghaltak, nyolcan sérültek meg súlyosan, negyvenen könnyebben. A buszon Horvátországban nyaraló magyar turisták utaztak.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Szakértő: ha durrdefekt történt, szinte lehetetlen volt kivédeni a buszbalesetet

Három különböző oka is lehetett a buszbalesetnek, de ha valóban durrdefekt történt, ahogyan az egyik utas állítja, akkor a sofőrnek egy vezetéstechnikai szakértő szerint szinte lehetetlen volt kezelnie a helyzetet.

Egy buszbalesetnél a sofőr és az elöl ülők vannak a legnagyobb veszélyben, mondta az M1-nek nyilatkozó vezetéstechnikai szakértő. A buszvezetők munkájára szigorú szabályok vonatkoznak, tette hozzá Köves Szilárd. Mindezt egy európai, az 561/2006/EK rendeletet szabályozza, amit régebben AETR-nek hívtak.

Ennek alapján négy és fél óra vezetés után legalább 45 percet kell pihenniük a sofőröknek, egyhuzamban kilenc órát közlekedhetnek két buszsofőr esetén, illetve a törvény lehetőséget ad arra, hogy egy héten két napon át akár tíz órát is vezessen.

„Tehát biztosítva van a friss gépkocsivezető ilyen szempontból, hiszen cserélnek”

– magyarázta a szakember.

Köves Szilád arra is emlékeztetett, az autóbuszok 80-nal mehetnek folyamatosan, de egyes járművek, gyaníthatóan a szóban forgó is ilyen volt, a 100-at is nyugodtan hozhatják autópályán, ami teljesen komfortos utazósebesség. Ráadásul a nemzetközi forgalomban közlekedő buszok jellemzően mindenféle olyan vezetéstámogató rendszerrel föl vannak szerelve, ami megkönnyíti a gépkocsivezető munkáját, segítve bizonyos helyzetekben. „Azt kell gondolnom, hogy egy ilyen helyzetet nagyon nehéz kivédeni, majdnemhogy lehetetlen.”

Köves Szilárd szerint az ilyen buszbaleseteknek három fő oka lehet. Az első az, amikor a sofőr elalszik. Természetesen nem arra kell gondolni – jegyezte meg – hogy a sofőr ráborul a kormányra, és jóízűen alszik, hanem mikroalvásokra, amikor egy-egy másodpercre lecsukódik a szem. „És tudjuk, hogy

90-nél 25 métert teszünk meg egy másodperc alatt, tehát a mikroalvások is nagyon veszélyesek lehetnek.”

Hozzátette: miután az volt olvasható, hogy a baleset előtt volt a sofőrcsere, kicsi a valószínűsége, hogy elalvás történt, még ha ennek a lehetősége egyelőre nem kizárható – a szakértők dolga lesz megállapítani.

Rosszullét miatt is bekövetkezhet a tragédia – folytatta a szakértő. Mint magyarázta, egy hivatásosnak öt évente, illetve kor függvényében két-három évente kell orvoshoz mennie, azonban egy orvos soha nem tudja megmondani, hogy az adott pillanatban teljesen egészséges ember két vagy öt év múlva milyen állapotban lesz. „A buszosok nagyon fegyelmeztettek, nagyon profik jellemzően, és ha érzi, hogy baja lesz, akkor lassít, félreáll, és szól a váltásnak, de ha hirtelen, szívrohamhoz hasonló esemény következik be, azt nem tudja kivédeni senki.”

A buszbalesetek 2-3 százalékának az oka a műszaki meghibásodás – ismertette Köves Szilárd. „Ami elromolhat, el is romlik.” A durrdefektet illetően megjegyezte, bár a mai gumikra ez nem jellemző, ha mégis előfordul, az nagyon komoly és azonnali vészhelyzetet teremthet. Ugyanis, amennyiben a busz valamelyik irányba elhúz, a sofőr – próbálva lereagálni a helyzetet – könnyen túl sokat, vagy épp túl keveset ellenkormányozhat. Tehát nagy fokú rutin kell hozzá, ami bár feltételezhetően megvolt, mégis,

olyan mozgássorozatokról van szó, amire nem igazán lehet felkészülni

– emelte ki a vezetéstechnikai szakértő, arra is felhívva a figyelmet: hogy a mai távolsági buszokon már vannak biztonsági övek, amiket érdemes használni, mert segíthetnek abban, hogy az utasok balesetnél ne zuhanjanak ki az ülésekből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×