A parlament 128 igen szavazattal, 58 nemmel, tartózkodás nélkül megszavazta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosítását, ezzel az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbítva a törvény hatályát. Ennek értelmében a veszélyhelyzeti kormányrendeletek továbbra is érvényben maradhatnak.

A kormány tavaly tavasszal rendelte el először a veszélyhelyzetet, ez 2020. június 18-án szűnt meg. A második járványhullám miatt november 4-től visszaállították a rendkívüli jogrendet, majd az Országgyűlés november 10-én meghosszabbította a veszélyhelyzet hatályát. A mostani módosítás a hatályvesztés időpontját tolta ki.

Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint erre azért van szükség, mert az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, így elengedhetetlen a fokozott védekezés. A törvényben rögzítették azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti.

Az igazságügyi ágazatot érintő pontosításokat fogadtak el

Az Országgyűlés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján módosításokat fogadott el az egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvényeken.

A képviselők 135 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett támogatták az igazságügyi miniszter indítványát.

A változtatások egyebek mellett megszüntetik a közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének idén bevezetett lehetőséget, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet indokolt.

Civiltörvény: változások

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága döntése alapján hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, 2017-ben elfogadott törvényt, és helyette előírta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente tegyen közzé összefoglaló jelentést azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

A képviselők 136 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Varga Judit a javaslat általános vitájában kiemelte, ítéletében az uniós bíróság is megerősítette, hogy közérdeknek számít a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága.

A magyar kormány éppen ezért az új jogszabályban - német és osztrák mintára - olyan objektív kritérium kialakítására törekedett, amely az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja - húzta alá a tárcavezető.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében alkottak jogszabályt

Az Országgyűlés 146 igen 7 nem és 31 tartózkodó szavazattal fogadta el a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a pénzügyminiszter nyújtott be.

A jogszabály - a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket átültetve - tényleges tulajdonosi nyilvántartást hoz létre, aminek működése a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásán alapul majd. A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet és civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Nem tartoznak a törvény hatálya alá ugyanakkor a pártok, a szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek, a közalapítványok és a pártalapítványok, valamint a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaságok és európai részvénytársaságok, amelyekre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.

A számlavezetőknek és a széfszolgáltatóknak június 6-ig kell a szükséges adatokat átadnia a nyilvántartó szervnek.

Be kell jelenteni a 10 ezer eurónál nagyobb, az unió határán áthaladó készpénzmozgást

Egy új európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján szabályozza az uniós határon áthaladó készpénzmozgás ellenőrzését az a jogszabály, amelyet 185 igen, nem és tartózkodó szavazat nélkül fogadtak el a képviselők.

Az új szabályok szerint a jövőben be kell jelenteni a tízezer eurót meghaladó készpénzmozgást. Aki nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, annak 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százalékának, 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 30 százalékának, 50 ezer eurót meghaladó készpénz esetén pedig az összeg felének megfelelő, forintban meghatározott bírságot kell fizetnie.

A törvény a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti a könnyen készpénzzé tehető értékhordozókra, így a bizonyos tisztaságot meghaladó feldolgozatlan aranyra vagy aranyérmére, valamint az ellenőrzési körbe bevonja a posta- vagy csomagforgalomban feladott készpénzt is.

A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság bizonyos esetekben jogosult lesz a készpénz 80 százalékát, a kísérő nélküli készpénz 100 százalékát 30 napig zár alá venni.

A jogszabály idén június 3-án lép hatályba.

Hatósági eljárásokat egyszerűsített a parlament

Az Országgyűlés 127 igen szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról.

A jogszabály célja egyes nyilvántartások hatékonyabb működésének, az információk automatikusabb átadásának biztosítása, az elektronikus ügyintézés könnyítése.

A módosítások egy része összefügg azzal, hogy informatikailag teljeskörűen megújul a vezetőiengedély- és a járműnyilvántartás rendszere, számos közlekedési igazgatási ügy elektronikusan lesz majd indítható. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás pedig nem csupán a személyazonosító igazolvány adatait tartalmazza majd, hanem valamennyi, a személyazonosság igazolására szolgáló hatósági igazolvány adatát.

A törvény biztosítja az elektronikus okirattár létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat is.

Megteremtették annak lehetőségét, hogy a nemzetiséghez tartozó a magyar hatóságok által kiállított magánútlevélen is kérhesse a nemzetiségi nevének feltüntetését.

Jövő évtől bővül az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyek száma azokkal az ügyekkel, ahol a hatóságnál ugyan nincs meg az adat közvetlenül, de azt automatikus információátadással be tudja szerezni.

Lehetővé tették a videotechnológián történő ügyintézést valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnél.

Huszonkét agrártárgyú törvényen módosítottak

Az Országgyűlés huszonkét agráriumot érintő törvénymódosítást fogadott el a kormány javaslatára.

A képviselők 134 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett hagyták jóvá az agrárminiszter indítványait.

A parlament egyebek mellett - tízéves fennállása óta először - megemelte a kárenyhítési alapba folyó termelői hozzájárulás összegét, tekintettel az elmúlt években tapasztalt, egyre szélsőségesebb időjárásra.

A fedezett kötvények kibocsátásával kapcsolatos jogharmonizációról döntöttek

A parlament átültette a magyar jogrendbe a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről szóló európai uniós irányelveket.

A képviselők 172 igen szavazattal, 17 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

Magyarországon csak a jelzáloglevelek tartoznak a fedezett kötvények közé, amelyeket kizárólag szakosított hitelintézetek, jelzálog-hitelintézetek bocsáthatnak ki.

Az igazságügyi ágazatot érintő pontosításokat fogadtak el

Az Országgyűlés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján módosításokat fogadott el az egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvényeken.

A képviselők 135 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett támogatták az igazságügyi miniszter indítványát.

A változtatások egyebek mellett megszüntetik a közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének idén bevezetett lehetőséget, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet indokolt.

Számvevőszéki jelentés készül a 20 millió forintnál többől gazdálkodó egyesületekről és alapítványokról

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága döntése alapján hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, 2017-ben elfogadott törvényt, és helyette előírta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente tegyen közzé összefoglaló jelentést azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

A képviselők 136 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Varga Judit a javaslat általános vitájában kiemelte, ítéletében az uniós bíróság is megerősítette, hogy közérdeknek számít a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága.

A magyar kormány éppen ezért az új jogszabályban - német és osztrák mintára - olyan objektív kritérium kialakítására törekedett, amely az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja - húzta alá a tárcavezető.

Közlekedési tárgyú törvények módosultak

Az Országgyűlés 131 igen, 2 nem, 53 tartózkodás mellett elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amely a teherszállítók útdíjának szabályozását és a kiemelt közúti infrastruktúrát is érinti.

Az új szabályok szerint a közút építtetője által a beruházás érdekében megszerzett ingatlanon lévő eszközök az építtető vagyonkezelésébe kerülnek. Változik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály, így a jövőben az országos közutak építtetője a közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.

A közúti közlekedési törvény 1988-as hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlannyilvántartásban jelenleg "kivett, saját használatú útként" nyilvántartott ingatlan a jövőben magánútnak minősül, elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra lesz szükség.

Az útdíjrendszerek átjárhatóságáról szóló uniós rendelet átültetésével idén október 19-étől biztosítani kell, hogy az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszeren keresztül a külföldi, útdíjfizetést ellenőrző szervek hozzáférjenek a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, illetve a magyar hatóságoknak is legyen lekérdezési lehetőségük más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A megújuló energiaforrások használatának elősegítése érdekében fogadtak el törvénymódosítást

A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló uniós irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés 149 igen szavazattal és 36 tartózkodással.

A villamos energiáról szóló törvényben új fogalomként jelenik meg a "termelő-fogyasztó" és a "megújulóenergia-közösség". Ezek megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termelnek villamos energiát vagy azt tárolják és értékesítik.

Módosulnak a bioüzemanyagok és azok alapanyagaival kapcsolatos szabályok is az átláthatóság és a nyomon követés biztosítása érdekében.

Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az előterjesztés vitájában azt mondta, olyan energiaszektor kialakítása a kormány célja, amely egyszerre biztosít magas szintű ellátásbiztonságot - fogyasztó- és klímabarát módon - , valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására, azaz előtérbe helyezi a megújuló alapú, decentralizált villamosenergia-termelést és -ellátást.

Bajor mintára módosították a külföldi egyetemek szabályozását

Bajor mintára módosította a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabályozását az Országgyűlés 125 igen, 4 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett a kormány előterjesztésére.

A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget. Ez az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es, a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos módosítását, amelyet a Közép-európai Egyetemre utalva "lex CEU"-nak neveztek a sajtóban.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott, a több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel a jelenlegi hazai szabályozásnak, ugyanakkor a "Soros-egyetem" nem, és ahelyett, hogy törekedett volna megfelelni a törvényeknek, helyette inkább nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a "Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól".

A törvénymódosítás - a bajor jogot alapul véve - eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.

A jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű, és a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak; az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezte; illetve az szerepel a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött - a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló - nemzetközi szerződésben.

A gyermekvédelmi hatóság is kérheti egy gyermek iskolakezdésének halasztását

Lehetségessé válik a gyermek iskolakezdésének elhalasztása egy évvel akkor is, ha a szülő ezt nem kérelmezi. Indokolt esetben a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti a tankötelezettség halasztását - döntött a köznevelési törvény módosításával a parlament 127 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 55 tartózkodás mellett. A változtatás a tankötelezettség és az óvodakötelezettség eljárásait pontosítja.

Az eljárási határidők is lerövidülnek. A felmentést engedélyező szerv, az Oktatási Hivatal eljárása a korábbi 60 napról 50-re csökken, a fellebbezést követő bírósági eljárás határideje pedig 45 napról 30-ra.

Kivételes esetben az óvodakezdés halasztása is lehetséges. A kérelemhez a szülő mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat, a jogalkotó ezzel kívánja biztosítani az Alkotmánybíróság által kért garanciákat.

A jövőben a szakiskolai tanulóknak is lehetőségük lesz részt venni szakmai oktatásban szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyen. A munkaadókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik majd a kedvezmények.

Az óvodák és az iskolák is részt vállalnak ezután az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek napközbeni ellátásában, például a vércukorszint mérésében. Az ezt vállaló dolgozó előzetesen felkészítést kap, munkájáért pedig többletjuttatást.

A törvény tartalmazza az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza a kórházpedagógia fogalmát is, vagyis a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek köznevelési ellátását.

A törvény emellett az iskolai jogviszonyhoz hasonlóan kezeli a jövőben az óvodai jogviszony létrejöttét. Lehetőség lesz ezen jogviszony szüneteltetésére is, például a külföldre távozók esetében.

Az ingyenes tankönyvellátás zavartalansága érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátási, -előállítási feladatokban közreműködő szervezetet.

A nemzeti felsőoktatási törvény is változik: a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a pedagógus-továbbképzéseket.

Magántulajdonban is tarthatók az 1957 előtti közokiratok

Magántulajdonban is tarthatók a jövőben az 1957 előtt keletkezett közokiratok - a közokiratokról szóló jogszabály e célú módosítását Kósa Lajos és más fideszes képviselők kezdeményezésére 145 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 37 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Aki ilyen közokirat birtokában van, és beadja azt a levéltárba, a levéltár megvizsgálja, digitalizálja és nyilvántartásba veszi, és ha kulturális vagy történeti szempontból szükséges, akkor védettségbe veszi. A védettségbe vett közokiratot a tulajdonosának előírásszerűen kell őriznie, kutathatóvá kell tennie, és nem viheti ki az országból. Az irat azonban forgalomképes marad, a levéltárat pedig elővásárlási jog illeti meg.

Az eljárástól a kezdeményező azt reméli, hogy előkerülnek olyan iratok, amelyeket gazdáik jelenleg legfeljebb a feketepiacon próbálnak meg értékesíteni. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis közokiratnak kizárólag az állam lehet a tulajdonosa, így felbukkanásuk esetén az állam lefoglalná azokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!