Infostart.hu
eur:
356.01
usd:
311.14
bux:
0
2026. július 10. péntek Amália
Egy diákmunkás irodai kisegítő munkát végez a nyíregyházi önkormányzat hivatalában 2015. július 9-én. A város önkormányzata és intézményei az állami diákmunka programban 146 diákot foglalkoztat egy hónapig, napi hat órában.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Sok magyar fiatal pénztárcája igencsak megsínylette a pandémiát

Tízből négy fiatal bevételei csökkentek a koronavírus-járvány tavalyi megjelenése óta, ők átlagosan 74 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani. A 19–29 éves korosztály tagjainak 41 százaléka nem érzékelt változást, velük szemben a fiatalok majdnem hatoda a bevételek növekedéséről számolt be – derült ki a K&H ifjúsági indexéből.

Rendkívüli bizonytalanságot hozott a koronavírus-járvány, amikor 2020 márciusában megjelent Magyarországon. Az addigi otthoni, szabadidős és munkahelyi forgatókönyvek átalakultak. A pandémia negatív gazdasági hatásai pedig sokak pénztárcáját, bevételeit, így a fiatalokét is érintette – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei első negyedévben készült reprezentatív felmérésből, amely arra kereste a választ, hogy a pandémia hogyan befolyásolta a 19–29 évesek bevételeinek alakulását.

Tízből négy fiatalnak csökkent a bevétele

A válaszok szerint felemásan érintette a fiatalok bevételeit a járvány magyarországi megjelenése. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 43 százaléka – vagyis 10-ből 4 fiatal – alacsonyabb összegből gazdálkodik azóta. 15 százalék kisebb mértékű bevételcsökkenésről számolt be, 28 százalék viszont azt mondta, hogy jelentősen mérséklődtek a bevételei.

A bevételcsökkenésről beszámoló fiatalok havonta átlagosan 74 ezer forintról kényszerültek lemondani a járvány hatására. A keleti országrészben élő fiatalok átlagban havi 55 ezer forintos kiesést mondtak, az ország többi részében élőknél ugyanaz 83 ezer forint volt.

A diákok átlagosan 48 ezres mínuszról, a dolgozó fiatalok viszont jóval nagyobb, 96 ezer forintos visszaesésről beszéltek.

A részletes eredményekből látszik az is, hogy inkább a nőket érintette kedvezőtlenül a járvány, 53 százalékuk bevétele mérséklődött, miközben a férfiaknál csak 34 százalékos volt az arányuk.

A másik két oldal

Tehát jelentős a bevételcsökkenést elkönyvelő fiatalok aránya, de hasonló méretű azoknak a tábora, akiknél nem változott a helyzet a koronavírus-járvány hatására.

A válaszadók 41 százaléka ugyanis nem érzékelt semmilyen változást.

És voltak azok, akik több bevételre tettek szert, a válaszadók 4 százaléka komolyabb emelkedésről számolt be, 11 százalékuk pedig azt mondta, kis mértékben, de nőtt a bevételük.

Mi változott még?

„A koronavírus-járvány hatására egyébként a mindennapi bankolás is megváltozott, nőtt a bankkártyás vásárlások száma és összege. A K&H-nál vezetett közel 47 000 ezer ifjúsági számlához köthető bankkártyákkal történő vásárlások összege tavaly 16,4 milliárd forintot tett ki, ami 10,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot.” – ismertette Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmens vezetője.

Címlapról ajánljuk
Így zajlik a Széchenyi Fürdő felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?
körkép

Így zajlik a Széchenyi Fürdő felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?

A tervek szerint már a nyár végén végén megkezdődhetnek a 3 milliárd forintot meghaladó felújítási munkálatok a főváros legnagyobb műemléki fürdőjében. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: három medence szűrő-forgató rendszerre tér át, ami az eddiginél sokkal egyszerűbb technológia, ráadásul közben meg tudják őrizni a gyógyvíz jelleget is. Szűts Ildikó beszélt a további munkálatokról, valamint a Gellért Gyógyfürdő, a Király Gyógyfürdő és a Rác fürdő helyzetéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Kiszóríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

Kiszóríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

Hamarosan bemutatja az Európai Bizottság azt a közbeszerzési reformot, amely lehetővé tenné a tagállami hatóságok számára, hogy előnyben részesítsék az európai beszállítókat, és bizonyos stratégiai szerződésekből háttérbe szorítsák a kínai vállalatokat. A "Buy European" kezdeményezés tervezete várhatóan szeptemberben jelenhet meg, és jogi alapot teremtene arra, hogy az állami szerződéseknél ne automatikusan a legalacsonyabb ár legyen a döntő szempont. Az évi mintegy 2500 milliárd eurós, az EU GDP-jének 13-15 százalékát kitevő uniós közbeszerzési piacot Brüsszel egyre inkább stratégiai iparpolitikai eszközként kezeli. A javaslat ugyanakkor heves vitákat válthat ki, mivel több tagállami kormány tart az uniós protekcionizmus erősödésétől.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×