Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
331.25
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Tiltakozók a George Floyd halálát okozó rendőri túlkapás miatt és a rasszizmus ellen tartott tüntetésen Bostonban 2020. június 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/C. J. Gunther

Magyarics Tamás: itt már nem az afroamerikaiak jogainak „kitágításáról” van szó

A George Floyd halála miatt kitört tüntetések az Egyesült Államokban már nem az emberijogi kérdésekről szólnak, hanem politikailag motiváltak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. A műsorban a megromlott amerikai–német viszonyokról is szó esett.

Magyarics Tamás szerint az, hogy az amerikai rendőrség rasszista lenne, egyértelműen nem jelenthető ki, még ha biztosan akadnak köztük olyanok is, ahogyan természetesen ellenkezően gondolkodóak is. De magával a rasszista jelzővel is nagyon óvatosan kell bánni, tette hozzá a külpolitikai szakértő, miután általánosságban a fehér rendőrökről van szó, de például George Floyd letartóztatása alkalmával a négy egyenruhás közül kettő ázsiai származású volt. De bármilyen foglalkozási ágat veszünk alapul, a rendőröktől kezdve a közegészségügyben dolgozókig át a hivatalnokokon, biztosan vannak közöttük, akiknek rasszista hajlamaik vannak – ismételte meg. De, hogy például az egész rendőrségi testületről ilyet valaki kijelentsen, az erős túlzás lenne.

Eközben választási kampány is zajlik az Egyesült Államokban, és a politikán kívülről is próbálnak sokan ráülni az eseményekre. Mint ismert, Soros György például szóvivője útján közölte, nem igazak azok az összeesküvéselméletek, hogy ő pénzelné a tiltakozókat. Ezzel kapcsolatban Magyarics Tamás megjegyezte, feltehetően történtek utalások a konzervatív oldalon arra, hogy a magyar származású üzletember, vagy a hozzá kapcsolódó, korábban általa támogatott szervezetek is a megmozdulások mögött állhatnak. Az viszont biztos, hogy

Soros György Donad Trumpot szeretné a Fehér Házból kívül tudni,

ezért jelentős összegekkel támogatja a demokratákat. Ahogyan az is, hogy a megmozdulások, amelyek kezdetben spontán, a közösségi médiában szerveződtek, mára meglehetősen koordinálttá váltak: sok helyen buszokkal szállítják a résztvevőket, ami nyilvánvalóan nincs ingyen – magyarázta az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára.

Washington, 2020. június 7.
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvételen a washingtoni Lafayette tér 2020. június 6-án. A térhez vezető útra a Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) feliratot festették. A Black Lives Matter nevű mozgalom a George Floyd halálát okozó rendőri túlkapás miatt és a rasszizmus ellen szervezett szolidaritási tüntetést erre a helyre.
MTI/AP/Satellite image Š2020 Maxar Technologies
Washington, 2020. június 7. A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvételen a washingtoni Lafayette tér 2020. június 6-án. A térhez vezető útra a Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) feliratot festették. A Black Lives Matter nevű mozgalom a George Floyd halálát okozó rendőri túlkapás miatt és a rasszizmus ellen szervezett szolidaritási tüntetést erre a helyre. MTI/AP/Satellite image Š2020 Maxar Technologies

De

a „professzionális” tüntetők is megjelentek demonstrálni, illetve fosztogatni,

erőszakos cselekményeket végrehajtani, a rendőrséget provokálni annak a gondolatnak a menetén, hogy minél rosszabb a helyzet, az annál kedvezőbb az ő politikai szempontjukból. Azt viszont, hogy őket kik pénzelik, hiszen vélhetően valaki, valakik teszik ezt, mert nem „olcsó mulatságokról” van szó, az hivatalosan nem ismert – tette hozzá a szakértő, aki szerint a tüntetések már korántsem arról szólnak, hogy az afroamerikaiak jogait próbálják „kitágítani”, hanem elsősorban politikailag motivált akciók lettek.

Ugrik az „ingyen ebéd”

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, a német–amerikai viszony már Barack Obama elnöksége alatt megromlott, az amerikai csapatkivonások hátterében pedig az Északi Áramlat 2. gázvezeték megépítése állhat.

Magyarics Tamás emlékeztetett: Mike Mansfield szenátor vetette fel korábban, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene a NATO-ban olyan jelentős szerepet vállalnia, hiszen kezdetben még úgy gondolták, hogy az amerikai jelenlét Európában addig lesz prominens, amíg az európai államok meg nem erősödnek kellőképpen, és maguk nem tudnak elegendő erőt fordítani a védelmükre. Erre azonban végül nem került sor, és a 90-es évek elején, amikor a Szovjetunió összeomlott, a nyugat-európai tagállamok, elsősorban Németország rendkívül drámai mértékben csökkentette a védelmi kiadásait az úgynevezett békeosztalék kivetésével.

Amíg tehát a hidegháború során nagyjából fele-fele arányban finanszírozták a NATO kiadásait az Egyesült Államok és az európai tagországok, ez az arány

mára 70-30 lett az amerikaiak javára,

emiatt viszont a tengerentúlon sokakban felmerült a kérdés, hogy míg ott van egy gazdag Európai Unió, nagyjából akkor GDP-vel, mint az Egyesült Államok, magas egy főre eső jövedelemmel - miért az Egyesült Államoknak kell úgymond a biztonsági garanciát szavatolnia az európaiaknak?

Mindemellett az amerikai–német viszony az utóbbi időben amúgy sem annyira szívélyes, mint korábban, aminek a jelei már Barack Obama elnöksége idején mutatkoztak. Mint emlékezetes, volt egy elhíresült lehallgatási botrány, aminek Angela Merkel kancellár is „áldozatául” esett. Manapság pedig stratégiai viták folynak a felek között, elsősorban az Oroszországhoz fűződő viszony, és azon belül az Északi Áramlat 2. gázvezeték megépítése körül, amit az amerikaiak élénken elleneznek – fogalmazott Magyarics Tamás. Úgy vélik, ezzel

Moszkvát sokkal jobb helyzetbe hozzák a németek,

miközben Közép- és Kelet-Európát is gyengítik. Ráadásul az Egyesült Államok 2017-es nemzetbiztonsági stratégiájában két országot nevesít, Kínát és Oroszországot, mint stratégiai versenytárs. Magyarán, Washington célja, hogy az említett államok gazdasági befolyását gyengítse, többek között Európában is, azonban úgy látják, hogy ebben a németek nem partnerek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×