Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Kiégett épület és járművek a minneapolisi East Lake utcában 2020. június 2-án, miután két nappal korábban a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők gyújtogattak. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt.
Nyitókép: John Minchillo

Több évtizedes faji feszültség kapott szikrát George Floyd halálával

A zavargások és a koronavírus-járvány kezelése is befolyásolhatja az idei amerikai elnökválasztás kimenetelét - mondta Magyarics Tamás külpolitikai elemző az InfoRádiónak. 

Valószínűleg csak ürügyet szolgáltatott a zavargások kirobbanásához George Floyd halála - mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás külpolitikai elemző. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban több évszázados, vagy a legutóbbi időket nézve több évtizedes gyúanyag halmozódott fel. Az afroamerikaiak többsége úgy gondolja, hogy az övék a leginkább diszkriminált csoport az országban, és általában rosszabbak az életkörülményeik, mint a többségi fehér társadalom tagjaié. Az elemző szerint sokan úgy gondolják, hogy ez amiatt van, mert még mindig fehér dominancia van, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben - többek között az úgynevezett pozitív diszkriminációs program keretében - a kisebbségi csoportok, így az afroamerikaiak is elég sok előnyt kaptak.

"Nagyon sok olyan programot vezettek be, amely jóléti intézkedésekkel próbálja a helyzetüket javítani. De hozzá kell tenni azért, hogy a törvények ellenére mind a két oldalon eléggé sok ellenérzés van a másik csoport iránt" - mondta Magyarics Tamás. Úgy fogalmazott, hogy

gyakorlatilag kettészakadt az amerikai társadalom.

Már egy 1960-as tanulmány arról értekezett, hogy két nemzet alakult ki, egy fehér és egy fekete. Másrészt, politikai oldalról nézve, 2016-ban és azt azt megelőző elnökválasztásoknál az afroamerikaiak közel 90 százaléka demokrata szavazó volt.

Washington, 2020. június 2.
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt.
MTI/AP/Patrick Semansky
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt. MTI/AP/Patrick Semansky

"Valóban azt lehet mondani, hogy Donald Trump és a republikánusok a fehér szavazatok révén tudnak úgymond lépest tartani a demokratákkal" - mondta Magyarics Tamás. Ennek megfelelően szerinte Donald Trump kezdettől fogva nyilvánvalóan a saját választói bázisát szeretné inkább egyrészt szélesíteni, másrészt kielégíteni. "Nem nagyon törekszik arra, hogy az afroamerikaiakat megnyerje magának, gyakorlatilag, azt hiszem, hogy Trump magában leírta ezt a választói csoportot - eltekintve pár százaléktól, amely segítheti a november 3-i elnökválasztáson - tette hozzá az elemző.

Kétfajta módon lehet hatása az elnökválasztásra

Mindenképpen hatással lesz az újraválasztási kampányára mind a mostani eseménysorozat, mind a koronavírus-járvány, de még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan - mondta Magyarics Tamás. Hozzátette: jelenleg kétfajta elképzelés van. Az egyik szerint ha Trump rendet tud teremteni, akkor ez a kezére játszhat, hiszen nagyon sok embernek visszatetsző az, ami most történik. Az első közvéleménykutatások szerint a legitim tüntetés rendben van, de az a fajta fosztogatás és gyújtogatás, ami most már elterjedt, az valószínűleg nem nyeri el a nagy többség támogatását - mondta Magyarics Tamás.

Szerinte nagyon hasonlítanak a mostani történések a hatvanas évek úgynevezett hosszú, forró nyaraihoz. Bár szerinte a történelmi párhuzam sántít, de akkor, 1968-ban Richard Nixon szintén republikánus elnök többek között a rend és a törvényesség jelszavával lépett fel, és valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy akkor meg tudta nyerni az elnökválasztást. Most azért más a helyzet, annak idején más témák is voltak, de hozzá kell tenni, hogy a tüntetéssorozat befolyásolhatja Donald Trump esélyeit - mondta az elemző.

A járvány miatt közel 40 millió ember vesztette el a munkáját, a republikánusok és az elnök minél gyorsabban szeretné a gazdaságot megnyitni. A demokraták óvatosabbak, és itt is egy politikai küzdelem van arról, hogy mennyire tudják visszaállítani a növekedési pályára az amerikai gazdaságot. Amennyiben november 3-ig ez nem sikerül, akkor ez az elnök esélyeit rontja - tette hozzá Magyarics Tamás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva erőszakhullám tört ki Mexikóban a hírhedt drogbáró kiiktatása után – veszélyben a foci-vb-rendezés?

Durva erőszakhullám tört ki Mexikóban a hírhedt drogbáró kiiktatása után – veszélyben a foci-vb-rendezés?

A mexikói hadsereg amerikai információkra támaszkodva, összehangolt akcióban fogta el az ország egyik legnagyobb és legmilitarizáltabb kartelljének vezetőjét, aki belehalt sérüléseibe. Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: középtávon az utódlási harc okozhat komoly gondokat Mexikóban, és szerinte ha a kormány nem tud garanciákat felmutatni a FIFA-nak arra, hogy biztonságos körülmények között lehet lebonyolítani a nyári vb-mérkőzéseket, illetve fogadni a szurkolókat, akkor akár még a rendezési jogot is elvehetik Guadalajarától, ahol a kartell egyik központja van.

Hazamehettek az ukránok, de a pénz maradt

Pénteken kora este elhagyta Magyarországot és visszatért Ukrajnába az a hét pénzszállító alkalmazott, akiket a Terrorelhárítási Központ (TEK) vett őrizetbe egy nagyszabású csütörtöki akció során. Bár a személyi szabadságuk korlátozása megszűnt, a lefoglalt 27 milliárd forintnyi valuta és a 9 kilogrammnyi arany sorsa továbbra is feszültségforrás a két ország között.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, Irán Szaúd-Arábiát, az Emírségeket és Bahreint támadta – Híreink az iráni háborúról szombaton

Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, Irán Szaúd-Arábiát, az Emírségeket és Bahreint támadta – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×