Infostart.hu
eur:
362.1
usd:
322.25
bux:
147607.45
2026. november 4. szerda Károly
Kiégett épület és járművek a minneapolisi East Lake utcában 2020. június 2-án, miután két nappal korábban a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők gyújtogattak. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt.
Nyitókép: John Minchillo

Több évtizedes faji feszültség kapott szikrát George Floyd halálával

A zavargások és a koronavírus-járvány kezelése is befolyásolhatja az idei amerikai elnökválasztás kimenetelét - mondta Magyarics Tamás külpolitikai elemző az InfoRádiónak. 

Valószínűleg csak ürügyet szolgáltatott a zavargások kirobbanásához George Floyd halála - mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás külpolitikai elemző. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban több évszázados, vagy a legutóbbi időket nézve több évtizedes gyúanyag halmozódott fel. Az afroamerikaiak többsége úgy gondolja, hogy az övék a leginkább diszkriminált csoport az országban, és általában rosszabbak az életkörülményeik, mint a többségi fehér társadalom tagjaié. Az elemző szerint sokan úgy gondolják, hogy ez amiatt van, mert még mindig fehér dominancia van, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben - többek között az úgynevezett pozitív diszkriminációs program keretében - a kisebbségi csoportok, így az afroamerikaiak is elég sok előnyt kaptak.

"Nagyon sok olyan programot vezettek be, amely jóléti intézkedésekkel próbálja a helyzetüket javítani. De hozzá kell tenni azért, hogy a törvények ellenére mind a két oldalon eléggé sok ellenérzés van a másik csoport iránt" - mondta Magyarics Tamás. Úgy fogalmazott, hogy

gyakorlatilag kettészakadt az amerikai társadalom.

Már egy 1960-as tanulmány arról értekezett, hogy két nemzet alakult ki, egy fehér és egy fekete. Másrészt, politikai oldalról nézve, 2016-ban és azt azt megelőző elnökválasztásoknál az afroamerikaiak közel 90 százaléka demokrata szavazó volt.

Washington, 2020. június 2.
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt.
MTI/AP/Patrick Semansky
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt. MTI/AP/Patrick Semansky

"Valóban azt lehet mondani, hogy Donald Trump és a republikánusok a fehér szavazatok révén tudnak úgymond lépest tartani a demokratákkal" - mondta Magyarics Tamás. Ennek megfelelően szerinte Donald Trump kezdettől fogva nyilvánvalóan a saját választói bázisát szeretné inkább egyrészt szélesíteni, másrészt kielégíteni. "Nem nagyon törekszik arra, hogy az afroamerikaiakat megnyerje magának, gyakorlatilag, azt hiszem, hogy Trump magában leírta ezt a választói csoportot - eltekintve pár százaléktól, amely segítheti a november 3-i elnökválasztáson - tette hozzá az elemző.

Kétfajta módon lehet hatása az elnökválasztásra

Mindenképpen hatással lesz az újraválasztási kampányára mind a mostani eseménysorozat, mind a koronavírus-járvány, de még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan - mondta Magyarics Tamás. Hozzátette: jelenleg kétfajta elképzelés van. Az egyik szerint ha Trump rendet tud teremteni, akkor ez a kezére játszhat, hiszen nagyon sok embernek visszatetsző az, ami most történik. Az első közvéleménykutatások szerint a legitim tüntetés rendben van, de az a fajta fosztogatás és gyújtogatás, ami most már elterjedt, az valószínűleg nem nyeri el a nagy többség támogatását - mondta Magyarics Tamás.

Szerinte nagyon hasonlítanak a mostani történések a hatvanas évek úgynevezett hosszú, forró nyaraihoz. Bár szerinte a történelmi párhuzam sántít, de akkor, 1968-ban Richard Nixon szintén republikánus elnök többek között a rend és a törvényesség jelszavával lépett fel, és valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy akkor meg tudta nyerni az elnökválasztást. Most azért más a helyzet, annak idején más témák is voltak, de hozzá kell tenni, hogy a tüntetéssorozat befolyásolhatja Donald Trump esélyeit - mondta az elemző.

A járvány miatt közel 40 millió ember vesztette el a munkáját, a republikánusok és az elnök minél gyorsabban szeretné a gazdaságot megnyitni. A demokraták óvatosabbak, és itt is egy politikai küzdelem van arról, hogy mennyire tudják visszaállítani a növekedési pályára az amerikai gazdaságot. Amennyiben november 3-ig ez nem sikerül, akkor ez az elnök esélyeit rontja - tette hozzá Magyarics Tamás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szoboszlai Dominik kezdett a Liverpoolban
BL élőben

Szoboszlai Dominik kezdett a Liverpoolban

A Liverpool a török Fenerbahce otthonában lép pályára, az AEK Athén a Real Madridot fogadja a mai BL-játéknap két 18.45-kor kezdődő találkozóján. A négy magyar válogatott játékos közül Szoboszlai Dominik kezd, Kerkez Milos, valamint Varga Barnabás és Vitális Milán a cserepadon ül – egyelőre.

Ügynökakták – Magyar Péter odaszúrt az egykori elitnek

Magyar Péter miniszterelnök az ügynökakták három irattípusának nyilvánosságra hozatala után úgy látja, most már nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy az elmúlt évtizedekben az akkori politikai és gazdasági elit miért nem tette elérhetővé a dokumentumokat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Az Ukrán Védelmi Hírszerzés (HUR) jelentése szerint az oroszok rengeteg fegyvert halmoztak fel az elmúlt az időszakban – számolt be az RBK Ukraine. A jelentések szerint cirkálórakétából ezres nagyságrendben állhat rendelkezésükre készletek, míg ballisztikus rakétákból is több száz állhat a raktárakban. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk tapasztalatai miatt a NATO alapjaiban gondolja újra az Oroszországgal szembeni védelmi stratégiáját, azt sem kizárva, hogy mélységi csapásokat vegyenek számba - közölte a Wall Street Journal. Ez teljesen új megközelítést jelenten az eddigiekhez képest, ugyanis nem pusztán kivédeni akarják az ellenséges támadást, hanem a probléma forrását elpusztítani. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×