Infostart.hu
eur:
358.02
usd:
305.75
bux:
131071.24
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Kiégett épület és járművek a minneapolisi East Lake utcában 2020. június 2-án, miután két nappal korábban a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők gyújtogattak. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt.
Nyitókép: John Minchillo

Több évtizedes faji feszültség kapott szikrát George Floyd halálával

A zavargások és a koronavírus-járvány kezelése is befolyásolhatja az idei amerikai elnökválasztás kimenetelét - mondta Magyarics Tamás külpolitikai elemző az InfoRádiónak. 

Valószínűleg csak ürügyet szolgáltatott a zavargások kirobbanásához George Floyd halála - mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás külpolitikai elemző. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban több évszázados, vagy a legutóbbi időket nézve több évtizedes gyúanyag halmozódott fel. Az afroamerikaiak többsége úgy gondolja, hogy az övék a leginkább diszkriminált csoport az országban, és általában rosszabbak az életkörülményeik, mint a többségi fehér társadalom tagjaié. Az elemző szerint sokan úgy gondolják, hogy ez amiatt van, mert még mindig fehér dominancia van, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben - többek között az úgynevezett pozitív diszkriminációs program keretében - a kisebbségi csoportok, így az afroamerikaiak is elég sok előnyt kaptak.

"Nagyon sok olyan programot vezettek be, amely jóléti intézkedésekkel próbálja a helyzetüket javítani. De hozzá kell tenni azért, hogy a törvények ellenére mind a két oldalon eléggé sok ellenérzés van a másik csoport iránt" - mondta Magyarics Tamás. Úgy fogalmazott, hogy

gyakorlatilag kettészakadt az amerikai társadalom.

Már egy 1960-as tanulmány arról értekezett, hogy két nemzet alakult ki, egy fehér és egy fekete. Másrészt, politikai oldalról nézve, 2016-ban és azt azt megelőző elnökválasztásoknál az afroamerikaiak közel 90 százaléka demokrata szavazó volt.

Washington, 2020. június 2.
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt.
MTI/AP/Patrick Semansky
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt. MTI/AP/Patrick Semansky

"Valóban azt lehet mondani, hogy Donald Trump és a republikánusok a fehér szavazatok révén tudnak úgymond lépest tartani a demokratákkal" - mondta Magyarics Tamás. Ennek megfelelően szerinte Donald Trump kezdettől fogva nyilvánvalóan a saját választói bázisát szeretné inkább egyrészt szélesíteni, másrészt kielégíteni. "Nem nagyon törekszik arra, hogy az afroamerikaiakat megnyerje magának, gyakorlatilag, azt hiszem, hogy Trump magában leírta ezt a választói csoportot - eltekintve pár százaléktól, amely segítheti a november 3-i elnökválasztáson - tette hozzá az elemző.

Kétfajta módon lehet hatása az elnökválasztásra

Mindenképpen hatással lesz az újraválasztási kampányára mind a mostani eseménysorozat, mind a koronavírus-járvány, de még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan - mondta Magyarics Tamás. Hozzátette: jelenleg kétfajta elképzelés van. Az egyik szerint ha Trump rendet tud teremteni, akkor ez a kezére játszhat, hiszen nagyon sok embernek visszatetsző az, ami most történik. Az első közvéleménykutatások szerint a legitim tüntetés rendben van, de az a fajta fosztogatás és gyújtogatás, ami most már elterjedt, az valószínűleg nem nyeri el a nagy többség támogatását - mondta Magyarics Tamás.

Szerinte nagyon hasonlítanak a mostani történések a hatvanas évek úgynevezett hosszú, forró nyaraihoz. Bár szerinte a történelmi párhuzam sántít, de akkor, 1968-ban Richard Nixon szintén republikánus elnök többek között a rend és a törvényesség jelszavával lépett fel, és valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy akkor meg tudta nyerni az elnökválasztást. Most azért más a helyzet, annak idején más témák is voltak, de hozzá kell tenni, hogy a tüntetéssorozat befolyásolhatja Donald Trump esélyeit - mondta az elemző.

A járvány miatt közel 40 millió ember vesztette el a munkáját, a republikánusok és az elnök minél gyorsabban szeretné a gazdaságot megnyitni. A demokraták óvatosabbak, és itt is egy politikai küzdelem van arról, hogy mennyire tudják visszaállítani a növekedési pályára az amerikai gazdaságot. Amennyiben november 3-ig ez nem sikerül, akkor ez az elnök esélyeit rontja - tette hozzá Magyarics Tamás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik
kormányülés után

Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik

Ópusztaszeren tartja első, kihelyezett ülését a szerdán hivatalba lépett Tisza-kormány, amelyről kilépve a három új kormányszóvivő kezdte a tájékoztatót, amelyet Magyar Péter tart. A Kárpátalját ért orosz dróntámadások miatt berendelték az orosz nagykövetet. A kezdeti időszakban heti két kormányülésre kerül sor. Haváriahelyzet van az aszály miatt, plusz intézkedésekről döntenek. A Hernádi Zsolt Mol-vezér által Ópusztaszeren elmondottakat is ismertették, újabb olajtartalékokat szabadítanak fel. Várhatóan 17 kormányhatározat születik szerdán. A május 25-i héten politikai megállapodást köthet Magyar Péter az uniós pénzekről, de vannak még kérdések. Tóth Péter visszatér a politikába. A nem távozó közjogi méltóságok eltávolítására alkotmánymódosítást helyeztek kilátásba.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Az ukrán RBK hírügynökség számolt be arról, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma amerikai katonákat küld Ukrajnába, hogy fontos ismereteket sajátítsanak el. Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt az orosz-ukrán háború kezdetei óta gyűjti az adatokat minden hónap eredményeiről. A legfrissebb számok nem mutatnak jól az oroszok számára – írja az EuroMaidan Press. Ezzel szemben a felek álláspontjait ismerő források szerint már sem Oroszország, sem Ukrajna nem látja értelmét az amerikai közvetítésű béketárgyalások folytatásának. Vlagyimir Putyin orosz elnök a katonai megoldásra helyezi a hangsúlyt, miközben egyre romlanak Moszkva kilátásai - közölte a Financial Times.Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×