A törvény bizonyos bírósági ügyekben lehetővé teszi, hogy a bíróság mediátori szerepet töltsön be, ehhez persze az is szükséges, hogy a felek ebbe beleegyezzenek.

"A bíróságra jövő feleket, még mielőtt döntésre kerülne a sor, megpróbáljuk tájékoztatni és delegálni bírósági közvetítő eljárásba. Ennek során egy bírósági titkár vagy bíró, tehát nem az ügynek a bírája vagy titkára, leül a felekkel és egy meghatározott, alaposan megtanult módon megközelítik a konfliktust, megpróbálják átbeszélni, és a felek a saját szükségleteik alapján megpróbálnak olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találni, ami alapján meg tudnak állapodni. És ezzel a megállapodással végül is úgy döntenek, ahogy akarnak: vagy mint egy polgárjogi szerződést önkéntesen betartják, vagy visszaviszik a bíró elé, ahol

a bíró megvizsgálja, hogy nincs-e jogszabályba ütköző eleme, és igazodik-e a keresethez, és akkor perbeli egyezségként jóváhagyja,

innentől ítélet hatálya van" - vette végig az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában a folyamatot Tolnai Kata, az OBH országos közvetítői koordinátora.

Tavaly januárig ezt a lehetőséget csak polgári jogi ügyekben lehetett igénybe venni, elsősorban családjogi, munkajogi, gazdasági szerződésekkel kapcsolatos viták esetén, de örökösödési, szomszédjogi perekben is lehetőség volt az alkalmazásra. 2018. január óta viszont közigazgatási eljárásokban is járható ez az út tette hozzá.

"Még nagyon új ez a bíróságokon, de már be tudunk számolni nagyon jó eredményekről. Vannak megállapodások, és ami nagyon érdekes, hogy elindultak bírói egyezségek; korábban a közigazgatási eljárásokban nem lehetett perbeli egyezséget kötni, és most, 2019 első negyedévében már 11 perbeli egyezségről számolhattunk be" - újságolta.

Vagyis egy bírósági közvetítői "hálózat" működik Magyarországon, ráadásul már 2012 óta épül, mára az országos lefedettség is megvalósult; minden 7 főnél nagyobb létszámú bíróság mellett él a lehetőség.