Infostart.hu
eur:
366.84
usd:
334.02
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságán készül a nyelvoktatási stratégia, amely egyebek mellett a nyelvvizsgák rendjét is szabályozza.
Nyitókép: MTI Fotó: Marjai János

Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga

Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

A kormány elkötelezett az idegennyelv-tudás fejlesztése mellett, ez ugyanis nagyban szolgálja a fiatalok versenyképességét – hangsúlyozta Schanda Tamás sajtóttájékoztatóján. Ismertette: a mostani felsőoktatási eljárásban

a komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú nyelvvizsga után pedig 40 többletpont jár majd.

Az államtitkár kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyek a nyelvtudás fejlesztését szolgálják, így arra, hogy 2018 óta a 35 év alattiaknak visszatérítik egy sikeres nyelvvizsga árát. Emlékeztetett a diplomamentő programra, amelynek köszönhetően több ezren tettek nyelvvizsgát és kapták meg diplomájukat, illetve felhívta a figyelmet, hogy az október elsejétől a nyelvtanulást diákhitel is támogatja.

"Egy új konstrukciót, a Nyelvtanulási Diákhitelt is igénybe lehet venni, összesen félmillió forint értékben. Illetve a 9. és 11. évfolyamos tanulók részére 2020-tól biztosítandó 2x2 hetes külföldi tanulmányút minden idők legnagyvonalúbb befektetése a köznevelésben tanulók diákok nyelvtudásában" – emelte ki.

Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy

továbbra is felvételi feltétel egy emelt szintű érettségi.

A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is

maximum 100 többletpontot lehet szerezni,

tette hozzá.

"Ha valakinek matematikából van egy emelt szintű érettségije, de azt mondjuk mérsékelten jó eredménnyel teljesíteni, akkor a bemeneti feltételeket – hogy kötelező a emelt szintű érettségi –, teljesítette, de 50 pontot akkor kap érte, ha legalább 45 százalékot elért. Tehát ezalatt is praktikusan a 2-es, köznyelven fogalmazva, megvan, de plusz pont nem jár érte" – magyarázta Horváth Zita.

A felsőoktatási helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy december 19-20. körül jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely részletesen ismerteti a változásokat. A felvételi tájékoztató kizárólag elektronikus formában lesz elérhető, és így is lehet majd jelentkezni is. A pontszámokban markáns eltérés az előző évekhez képest nem lesz, fűzte hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×