Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Tarlós István főpolgármester (b2) és Karácsony Gergely, Zugló polgármestere (b3) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szoros állást mért Budapesten a Publicus Intézet

A Publicus Intézet felmérése szerint a fővárosi szavazók 49 százaléka Tarlós Istvánt, 47 százaléka pedig Karácsony Gergelyt szeretné főpolgármesternek. Pulai András, a közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója az InfoRádiónak elmondta: a megkérdezettek 58 százaléka biztosan elmegy szavazni az október 13-i önkormányzati választáson.

Az biztos szavazó, főpolgármester-választók körében hibahatáron belül van a jelöltek közti különbség:

Karácsony Gergelyre 47 százalék, Tarlós Istvánra 49 százalék,

míg Puzsér Róbertre 4 százalék tervezi leadni szavazatát, Berki Krisztián támogatottsága nem éri el az egy százalékot, derült ki a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Pulai András az InfoRádió azon kérdésére nem tudott válasszal szolgálni, hogy az eltérő közvélemény-kutatók számai miért térnek el egymástól szokatlanul nagy mértékben. Mint ismert, a Nézőpont Intézet például a Tarlós István–Karácsony Gergely küzdelmet 56:38-ra mérte, ami óriási különbség. Mint fogalmazott, ő a saját kutatási eredményeit látja, annak a részleteit ismeri és annak a módszertanával van tisztában. És ebben eddig nem kellett csalatkoznia, tette hozzá.

A Publicus felmérésében több aktuális ügyre is rákérdeztek, így arra is, hogy Karácsony Gergely többször is főpolgármester-jelölti vitára hívta ki Tarlós Istvánt, amiről a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) hallott. Azok közül, akik hallottak a kihívásról tízből nyolcan (82 százalék) arról is értesültek, hogy Tarlós István különböző indokokkal, de kitért a vita elől. A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) úgy gondolja, hogy az lett volna a helyes, ha Tarlós István kiáll vitázni.

Az önkormányzati kampány emlékezetes pillanat volt, amikor Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje egy megafonnal a kezében vitatkozott Tordai Bencével, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével, erről a megkérdezettek közel kétharmada (59 százalék) hallott, derült ki a kutatásból, és az is, hogy a válaszadók háromnegyede (73 százalék) szerint nem fér bele a politikai viták kereteibe ez a módszer, míg tízből ketten (18 százalék) megengedőek ezzel kapcsolatban. A megkérdezettek többségének (43 százalék) romlott a megítélése Tarlós Istvánról a "megafonozás" következtében, míg negyedüknek (23 százalék) nem változott róla a véleménye emiatt, ám ötödük (18 százalék) körében javult a megítélés.

A közvélemény-kutatás arra is kitér, hogy

a megkérdezettek 58 százaléka ígéri biztosra részvételét az október 13-i választásokon,

amely arány megegyezik a két héttel ezelőtt mértekkel, és magas részvételt vetít előre.

A kérdőíves vizsgálatot szeptember 22-28 között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 601 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×