Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti (EP-) képviselője a pártja budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón 2014. október 15-én. A Demokratikus Koalíció kezdeményezéséről, hogy váltsák le az MSZP-DK EP-delegációjának éléről, a politikus közölte, „teljességgel nyitott” bármilyen újratárgyalásra, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha ki-ki visszaadja az ő vezetésével szerzett tisztségeit.
Nyitókép: MTI Fotó: Kallos Bea

Szanyi Tibor maradhat, és tovább szervezkedhet

Az MSZP tagja maradhat Szanyi Tibor – így döntött a szocialista párt. Az alelnök a rossz európai parlamenti választási vereség után nyíltan kritizálta a szocialistákat.

A szocialisták alelnöke, volt európai parlamenti képviselő megrovást kapott írásbeli kifakadásaiért, de a párt tagja marad, és szervezi saját mozgalmát.

Szanyi Tibor azután írt több nyílt levelet a szocialista párt állapotáról, hogy az európai parlamenti választáson szerzett egyetlen mandátumot nem neki, hanem Ujhelyi Istvánnak ítélte az MSZP választmánya. Leveleiben belterjes, korrupt, degenerálódó klubnak nevezte pártját, és baloldali fordulatot sürgetett.

Az MSZP etikai tanácsa megrovást szabott ki, noha

Tóth Bertalan pártelnök korábban megemlítette, hogy Szanyit Tibort akár ki is zárhatják.

Szanyi Tibor tehát az MSZP tagja marad, és annak belső platformjaként szervezheti Bal Blokk nevű mozgalmát. Ennek színre lépését augusztusra ígérte.

Szanyi Tibor korábban az InfoRádiónak cáfolta, hogy azért indítana mozgalmat, mert megsértődött. "A magam részéről én ezt a sztorit olyan értelemben elengedtem, hogy

én nem görcsölök ezen"

– fogalmazott.

A szocialista politikus szerint pártvezetésnek le kellett volna mondani az EP-választási vereség után.

"Este 10 órakor a választás északján volt egy elnökségi ülés. Én ott is kifejtettem, hogy »gyerekek, ilyen nincs, le kell mondani, ilyen nincs, hogy nem mondunk le. Készítsünk egy menetrendet, hogy hogyan vonjuk le a konzekvenciákat ebből az egész dologból.« Na ez egy nap után odáig fajult, hogy az elnökség nem mond le, mindenki a helyén van és küzdünk tovább ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanazzal a fegyvernemmel. Nekem ez a legnagyobb lelkiismereti problémám, hogy megértessem az MSZP vezetőivel, hogy nem lehet azt folytatni, ne reménykedjünk, hogy majd a változatlanságtól valami megjavul. Az emberek, amiért elfordultak tőlünk, ugyanezért nem fognak visszafordulni hozzánk" – fogalmazott.

Szanyi Tibor nem értett egyet azzal sem, ahogy a szocialisták egyetlen európai parlamenti mandátumáról döntöttek.

"Olyasmit döntettek el a választmánnyal, ami így is, úgy is bekövetkezett volna. Tehát, ha a választmány nem dönt, akkor szépen sorban megy tovább a lista. Ami nálam úgymond az utolsó csepp utáni volt a pohárban az az, hogy még egy ilyen traumatikus helyzetben is ez

a jelenlegi pártstruktúra nem képes válaszolni sem az őt érő impulzusokra, sem pedig a társadalomban lezajló folyamatokra

– fogalmazott Szanyi Tibor, hozzátéve: – egy hatalmas, valaha kormányzó párt 6,6 százalékra azt mondja, hogy nincs itt semmi látnivaló, megyünk tovább?"

AZ MSZP-ben az önkormányzati választások után, vagy jövő nyáron lehet tisztújítás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×