A kétnapos, Partnerségben a közművelődéssel című rendezvényen a magyar szakemberek tapasztalatain túl többek között a Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában és Dániában bevált jó gyakorlatokat is bemutatják külföldi előadók.

Az NMI Művelődési Intézet Nkft. által konzorciumi partnereivel – a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral – együttműködve Lakitelken megrendezett konferenciát házigazdaként Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, az NMI Művelődési Intézet részéről Závogyán Magdolna ügyvezető, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Dr. Cseri Miklós főigazgató, valamint az Országos Széchényi Könyvtár részéről Dr. Tüske László főigazgató nyitotta meg.

Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte, a kézműves ipar reneszánsza, megújulása kezdődik szerte a világban, ezt szolgálni a Kárpát-medencében a nemzeti művelődés kötelessége. Fekete Péter beszédében elmondta, az ember csak olyan közösségben élhet boldogan, mely aktív és cselekvő. Szerinte

olyan közösségben jó lenni, amelyik nem csak sodródik az árral, hanem tesz is magáért,

meg tudja fogalmazni a kérdéseit, a problémáit, melyekre szüntelenül választ és megoldást keres.

Závogyán Magdolna elmondta: a Művelődési Intézet szakértői tevékenyen részt vettek az intézmények közösségi részvételen alapuló folyamatainak előkészítésében, kidolgozásában. A helyi, öntevékeny aktív közösségek képezik a társadalom éltető kovászát, erős közösségek nélkül nincs erős nemzet – vélekedett.

Dr. Cseri Miklós beszédében ismertette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerteágazó feladatrendszerének közösségi részvételen alapuló, hálózatos működését, és kiemelte, hogy az uniós finanszírozású Cselekvő közösségek projekt során a múzeum társadalmi beágyazottsága tovább erősödött.

Dr. Tüske László megállapította, hogy a kutatások, szakmai találkozók eredményei azt mutatják,

a jól működő könyvtári rendszer a dinamikusan változó környezetben is erős, rugalmas és innovatív.

A könyvtárak működésük számos területén ügyelnek arra, hogy szolgáltatásaikat a település és a közösségek igényeinek megfelelően alakítsák. E tudatos törekvéssel a működés magasabb szintre emelkedik, hiszen tervezetten nyílik lehetőség a település lakóival, közösségeivel történő konzultációra, ezt követően a bevonásra majd együttműködésre, azaz a cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalására.

A konferencia témájában szorosan kapcsolódik a Cselekvő közösségek címet viselő hároméves, országos projekt célkitűzéseihez, fókuszba helyezi a közösségépítést és -fejlesztést, az intézmények közösségi alapon való működtetését, valamint az esélyegyenlőség és az önkéntesség fő irányvonalait, módszertani lehetőségeit.

A szervezők kiemelt célja, hogy a projekt során létrejött jó gyakorlatokon keresztül

alkalmazható és fenntartható példákat mutassanak be mindhárom – a közművelődési, a múzeumi és a könyvtári – szakterületen.

A rendezvényen az előadások, workshopok, kerekasztal beszélgetések során áttekintik a Cselekvő közösségek projekt eredményeit, valamint javaslatokat, ajánlásokat fogalmaznak meg a szakemberek a projekt folyamán megszületett közösségi aktivitások hosszútávú fenntartására és továbbfejlesztésére.

A hároméves program résztvevői és célcsoportjai számára fontos célkitűzésként határozták meg a külföldi tapasztalatok megismerését, mindemellett megcélozták egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítását is az intézményekkel és a civil szervezetek képviselőivel egyaránt.

Jó gyakorlatként szerepel a program során többek között a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény is. A 3200 körüli főt számláló kisváros számára a kulturális kínálatot tekintve nem könnyű felvenni a versenyt a közeli nagyobb városokkal, de Közösségi Házával, amely nyitva áll a lakosság és a civil szervezetek számára is, valamint kulturális szakembereinek munkájával és összetartásával mégis jó példaként szolgál. A lébényi jó gyakorlatokat Árendás Anikó mutatja be előadásában.

Máshol, például a Somogy megyei Mesztegnyőn a közösségi, kulturális élet megalapozásáért a „falu lámpása" Kövesdi Tiborné, Gizi néni tett nagyon sokat, aki 40 év aktív tanítói tevékenysége mellett segítette a település közösségi formálódását. Az elköteleződés és hivatásszerű közreműködés, a település adottságai, helyi cselekvő közösségek létrehozása, eredeti ötletek, az önkéntesség, a közösségi művelődés intézményei, kapcsolati tőke mind fontosak voltak ahhoz, hogy Mesztegnyő ma jó gyakorlatként szolgálhasson a kisebb közösségek számára, melyről Panyi Antónia beszél előadásában.