Az angol nyelvű média „bromance”-nak, azaz fivérek románcának nevezi Donald Trump és Emmanuel Macron látszólag közeli viszonyát, amelyet hosszan tartó parolázások és a nyilvánosság előtt egymás dicsérgetése kísér.

Trump pompás állami látogatást szervezett Macronnak, aki hosszú ideje az első francia elnökként élvezheti a régi szövetséges vendégszeretetét. Macron és felesége, Brigitte különleges díszvacsorát költhetett el a Fehér Házban. A globális külpolitikában magának egyre inkább helyet követelő

Macron ugyanakkor azzal a céllal utazott Amerikába, hogy lebeszélje Trumpot arról, hogy felrúgja a nagyhatalmak és Irán nukleáris megállapodását.

Ennek lényege: Irán lemond az atomfegyverről, cserébe kereskedhet.

Eredetileg nem volt B-terv arra, hogy mi lesz, ha Trump mégis makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a szerinte veszélyes Teheránt inkább büntetni, mint bátorítani kell. Macron viszont most már azt mondja, hogy „új alkut kell kötni Iránnal”. Ennek részeként beszélni kell Irán 2025 előtti nukleáris programjáról – az iszlám köztársaságnak nem tilthatják meg ugyanis a békés célú atomenergia-felhasználást. Emellett meg kell vizsgálni Teherán hosszútávú nukleáris ambícióit, ballisztikus rakétaprogramját és Közel-Keleti befolyását – mondja a francia elnök.

Macron ezt azért vetette fel, mert szerinte a jelenlegi egyezmény választ ad az első kérdésre, de tudomásul veszi Trump aggályait a többi kérdésben. Az amerikai elnök „őrültnek és nevetségesnek” nevezte az alkut, amelyet „soha nem kellett volna megkötni”.

Iránnak természetesen nem tetszik, hogy mások alkudoznak a jövőjéről vagy hogy ismét büntetni akarják. Teherán közölte: ha Amerika kivonja magát a többpárti egyezményből, akkor „valószínűleg” Irán is felmondja azt.

Az irániakra való nyomásgyakorlás egyik módja az lenne, ha Amerika fenntartaná befolyását Szíriában. Csakhogy Trump nyíltan közölte: haza akarja rendelni katonáit. Macron és a jövő héten Washingtonba látogató Angela Merkel német kancellár is arra sürgeti, hogy ne siessen a csapatkivonással. Minderre válaszul úgy fogalmazott, hogy „viszonylag hamar kivonja a csapatokat, amikor elvégezték a feladatot”.

A francia-amerikai ölelkezés ellenére Trump nem ígért semmit az európaiakat is érintő amerikai acél- és aluminiumipari védővámok kérdésében. Nem hangzott el reménytkeltő kijelentés Trumptól arról sem, hogy Amerika visszatér-e a párizsi klímaegyezmény hatálya alá.