A 2012 óta hatályos Alaptörvény értelmében a választást az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kell tartani. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb az azt megelőző hetvenedik napon. A választást vasárnap kell megtartani, ám napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra.

Mindezek alapján, mivel jövőre április 1-jére esik húsvét vasárnapja,

a legkorábbi időpont, amelyre Áder János köztársasági elnök kiírhatja a választást április 8-a lehet.

Korábban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában is hasonlóan számolt. "A törvények alapján április-májusban kell lennie; 2018 április elseje húsvét vasárnap lesz, ezért szerintem az lenne az ésszerű - persze ez a köztársasági elnök kompetenciája -, hogy közvetlenül utána, akár április 8-án választás legyen. Áprilisban választottuk az előző parlamentet is, és a 4 éves mandátum matematikailag akkor jár le".

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője maga is hasonlóan látta. "Logikusnak tűnik április 8-án, a húsvéti ünnepek után tartani. A március 15-i forradalmi hangulat akkor már elmúlik, a húsvéti időszakban a kormánynak sokkal több lehetősége van kampányolni - mert néhány segítsége is akad, aki egyébként más időszakban nem -, logikusnak tűnik tehát arra az időszakra tenni a választást".

Egyéni jelöltek és listák

Amennyiben a köztársasági elnök január 8. és 28. között valóban április 8-át jelöli a választás napjává, a szükséges ajánlásokat megszerző pártoknak és jelölőszervezeteknek március 5-éig, a választást megelőző 34. napig kell bemutatniuk egyéni jelöltjeiket. Országos pártlistát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek a 106 körzetből – legalább 9 megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben állítottak önálló jelöltet. E listát az egyéni jelöltek bemutatásának határideje után egy nappal,

április 8-ai választásokkal számolva tehát március 6-áig kell bemutatniuk a pártoknak és jelölőszervezeteknek.

Mivel a 93, listáról megszerezhető parlamenti mandátum bármelyikének elnyeréséhez egy pártnak minimum a szavazatok 5%-át, két párt szövetsége esetén 10%-át, három vagy több esetén pedig 15 %-át kell elérnie, a baloldali közös listának – mivel a sajtóhírek jelenleg több mint 3 esetleges résztvevőről szólnak –

a voksok 15 százalékát kellene összegyűjtenie, hogy bejusson a Házba.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ha az érintettek elfogadják a közös listára vonatkozó ajánlatát és nagyon jól szerepelnek a választáson, akkor a legkisebb ellenzéki pártnak is lehet frakciója a parlamentben (az ellenzéki összefogás egyelőre nem nagyon alakul - cikkünk itt). Ehhez valóban igen jó szereplésre volna szükség, mivel jelenleg a parlament Házszabálya értelmében képviselőcsoportot legalább öt azonos párthoz tartozó képviselő alakíthat, de – amennyiben ugyanazon önálló listáról szerezték mandátumukat – három képviselő is elégséges a frakcióalakításhoz.

Ha egyébként valóban április 8-án lenne a jövő évi voksolás, azzal majdnem napra pontosan négy év telne el a 2014-es és a jövőre esedékes választás között, mivel az előzőt az államfő a lehető legkorábbi időpontra, április 6-ára tűzte ki.