Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Jövő évi választások: így megy a matek

Jövő évi választások: így megy a matek

Ha a köztársasági elnök a legkorábbi időpontra tűzi ki a jövő évi országgyűlési választásokat, a pártoknak március 6-áig kell bemutatniuk közös vagy egyéni országos listáikat. Ekkorra kell lezárni az ellenzéki egyeztetéseket az esetleges közös listáról.

A 2012 óta hatályos Alaptörvény értelmében a választást az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kell tartani. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb az azt megelőző hetvenedik napon. A választást vasárnap kell megtartani, ám napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra.

Mindezek alapján, mivel jövőre április 1-jére esik húsvét vasárnapja,

a legkorábbi időpont, amelyre Áder János köztársasági elnök kiírhatja a választást április 8-a lehet.

Korábban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában is hasonlóan számolt. "A törvények alapján április-májusban kell lennie; 2018 április elseje húsvét vasárnap lesz, ezért szerintem az lenne az ésszerű - persze ez a köztársasági elnök kompetenciája -, hogy közvetlenül utána, akár április 8-án választás legyen. Áprilisban választottuk az előző parlamentet is, és a 4 éves mandátum matematikailag akkor jár le".

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője maga is hasonlóan látta. "Logikusnak tűnik április 8-án, a húsvéti ünnepek után tartani. A március 15-i forradalmi hangulat akkor már elmúlik, a húsvéti időszakban a kormánynak sokkal több lehetősége van kampányolni - mert néhány segítsége is akad, aki egyébként más időszakban nem -, logikusnak tűnik tehát arra az időszakra tenni a választást".

Egyéni jelöltek és listák

Amennyiben a köztársasági elnök január 8. és 28. között valóban április 8-át jelöli a választás napjává, a szükséges ajánlásokat megszerző pártoknak és jelölőszervezeteknek március 5-éig, a választást megelőző 34. napig kell bemutatniuk egyéni jelöltjeiket. Országos pártlistát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek a 106 körzetből – legalább 9 megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben állítottak önálló jelöltet. E listát az egyéni jelöltek bemutatásának határideje után egy nappal,

április 8-ai választásokkal számolva tehát március 6-áig kell bemutatniuk a pártoknak és jelölőszervezeteknek.

Mivel a 93, listáról megszerezhető parlamenti mandátum bármelyikének elnyeréséhez egy pártnak minimum a szavazatok 5%-át, két párt szövetsége esetén 10%-át, három vagy több esetén pedig 15 %-át kell elérnie, a baloldali közös listának – mivel a sajtóhírek jelenleg több mint 3 esetleges résztvevőről szólnak –

a voksok 15 százalékát kellene összegyűjtenie, hogy bejusson a Házba.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ha az érintettek elfogadják a közös listára vonatkozó ajánlatát és nagyon jól szerepelnek a választáson, akkor a legkisebb ellenzéki pártnak is lehet frakciója a parlamentben (az ellenzéki összefogás egyelőre nem nagyon alakul - cikkünk itt). Ehhez valóban igen jó szereplésre volna szükség, mivel jelenleg a parlament Házszabálya értelmében képviselőcsoportot legalább öt azonos párthoz tartozó képviselő alakíthat, de – amennyiben ugyanazon önálló listáról szerezték mandátumukat – három képviselő is elégséges a frakcióalakításhoz.

Ha egyébként valóban április 8-án lenne a jövő évi voksolás, azzal majdnem napra pontosan négy év telne el a 2014-es és a jövőre esedékes választás között, mivel az előzőt az államfő a lehető legkorábbi időpontra, április 6-ára tűzte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×