Részint a közigazgatási eljárások határidejére vonatkozó, január 1-jén életbe lépett szabályozás miatt módosítanák a kormánypártok jegybanktörvényt, mivel a hatályos, általános 8 napos ügyintézési határidő a jegybank esetében - például egy bankalapítás engedélyezésekor - nem elegendő - fogalmazott az előterjesztés benyújtója, a fideszes Bánki Erik.

"Tehát azt gondoljuk, hogy ez a pénzügyi stabilitás további erősítését szolgálja, illetve az ügyfelek számára tesz lehetővé egy egyébként az általános eljárásnál sokkal kedvezőbb elbírálási lehetőséget. Azt gondoljuk, ha a 8 napos határidő maradna a jegybank által kezelt eljárások esetében, akkor az ügyek nagy részénél alapvetően elutasítást jelentene, hiszen nincs lehetőség arra, hogy 8 nap alatt bonyolult eljárásokat érdemben tárgyaljanak."

Bánki Erik ezzel indokolta azt is, hogy bár csak ma (tegnap) nyújtotta be előterjesztését, az Országgyűlés már holnap (ma) szavazna róla. A módosítás azonban emellett jelentősen emelné a nemzeti bank vezetőinek fizetését, így Matolcsy György, a jegybank elnöke az eddigi 2,5 millió forint helyett 5 millió forintot keresne havonta.

Továbbá az előterjesztés a közhasznú alapítvány kategóriába sorolná a nemzeti bank alapítványait, hogy javítsa átláthatóságukat, ám a jegybank által alapított gazdasági társaságokat kivonná az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

"Annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitást erősítő nyílt piaci műveletek vagy aktív pénzpiaci műveletek érdemi eredményt tudjanak hozni."

A dokumentum ezen elemét bírálta leginkább Hiller István a szocialisták részéről.

"Ami az ország pénzével kapcsolatban a nyilvánosságra tartozik, azt nem lehet elzárni. A Magyar Nemzeti Bank vezetőinek felelőssége nyilván megkérdőjelezhetetlen, ehhez az a fizetés, ami nyilván mindannyiunk pénzéből megy már eddig is bőven sok volt és elég, következésképpen nem az emelésről kell gondolkodni."

A jobbikos Szilágyi György szerint ami nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, azt a nyilvánosság elé kell tárni.

"Az, ami ott van, az a nemzeti vagyon része, tehát az, hogy itt különböző alapítványokon keresztül megpróbálják ezt úgy kezelni, mintha ezek nem közpénzek lennének, az véleményünk szerint felháborító."

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese az előterjesztésre reagálva úgy látta, hogy kormányoldal vélhetően a Magyar Nemzeti Bank pénzét is a Fidesz hátországához kívánja juttatni, offshore cégeken keresztül.