A városvezető hangsúlyozta, hogy a párton belüli viták nem tartoznak az ellenzékre. Hozzátette: a helyi közlekedés a főváros feladata, de a helyközi, agglomerációs közlekedés működtetése nem kötelező fővárosi feladat. Tarlós István szerint elvi megállapodás már van a kormánnyal az agglomerációs közlekedés és a HÉV állami átvételéről.

Az agglomerációs közlekedés átszervezésével az ellenzék nem értett egyet. Az ülést megelőzően az MSZP, az LMP, a DK és a PM képviselői is úgy foglaltak állást, hogy az állami átvétel romló minőségű, ugyanakkor drágább szolgáltatásokat eredményez, aminek a főváros lakói lesznek a károsultjai.

Ezzel kapcsolatban Horváth Csaba, a szocialista képviselő az ülés előtt elmondta, hogy a bátorság próbája a mai ülés, amelyen eldőlt, hogy a fideszes képviselők nem a fővárosiak érdekeit, hanem a kormány elképzeléseit támogatják. Horváth Csaba hangsúlyozta: a HÉV-vonalak átadása jelentős vagyonvesztést okoz és drágítja majd az utazást is.

Az ülésen döntöttek a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszín-kiválasztási javaslatról is. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: az olimpia miatt szükséges fejlesztések a városszerkezet hiányzó elemeit is pótolni tudják.

Mint mondta, a főváros és annak területe alkalmas lehet a játékok megrendezésére, amely szakértők szerint gazdaságosan is megoldható. Szeneczey Balázs hangsúlyozta: a tervezett beruházások és fejlesztések az olimpiától függetlenül is megvalósulnak.

Karácsony Gergely, zuglói polgármester, a PM fővárosi képviselője arról beszélt: annak ellenére, hogy a Kúria megsemmisítette a nyári játékokról szóló népszavazási kérdéseket, folytatják kezdeményezésüket és újra megpróbálják benyújtani az olimpia rendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést.

Az LMP-s Csárdi Antal arról beszélt, hogy a kormány és a város úgy akarja rákényszeríteni az olimpiát Budapestre, hogy még az agglomerációs közlekedés helyzetét sem képes kezelni.

A tervekről elhangzott, hogy a Kvassay zsilip környékén épülne fel az atlétikai stadion, az olimpiai falu és több más versenyhelyszín is. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park (a Kvassay-zsilip térsége), a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.

A közgyűlés mai döntésével jóváhagyta azt a garancialevelet is, amelyben a főpolgármester a főváros nevében támogathatja a 2024-s olimpiai pályázatot is.

A testület elfogadta az idei évi forrásmegosztás arányait is. Ennek alapján a kerületek 108,9 milliárd, míg a főváros 120,4 milliárd forintot kap. A képviselők ezt követően állami tulajdonba adták a fővárosi Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában álló ingatlanokat: a hátsó temetőt és a zsidó temetőt, továbbá a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.

A közgyűlés egy határozata alapján Budapest bemutatkozhat a MIPIM nemzetközi ingatlanfejlesztő szakkiállításon, amelyet márciusban rendeznek meg Cannes-ban. Egy másik döntéssel pedig a magyar főváros csatlakozik két környezetvédelmi célokat kitűző nemzetközi szervezethez: a Fenntartható Közbeszerzésben Világszínvonalon Vezető Városok Hálózatához (Global Lead Cities Network on Sustainable Initiatives) és a Polgármesterek Paktuma nevű szervezetekhez.

A Fővárosi Közgyűlés február 17-én tartja következő ülését, amelyen az idei évi költségvetésről is dönthetnek a képviselők.