"A rák megértésének egyik fő kulcsa a molekuláris genetikában rejlik, mivel a rákos elváltozások nagy része különböző mutációkhoz és elváltozásokhoz köthető a DNS-ben. 2000 óta, amióta megvan az emberi géntérkép, rengeteg vizsgálatot végeztek a kutatók azzal kapcsolatban, hogy összefüggéseket kerestek bizonyos rákos megbetegedések és bizonyos mutációk között. Ezekből az derült ki, hogy vannak ilyen összefüggések, de ezeknek nagy részét nem értettük, illetve az összefüggések pontos biológiai háttere nem volt ismert. A mutációknak ugyanis csak nagyon kicsi része kapcsolódott közvetlenül adott génekhez és a génekben bekövetkezett változásokhoz, hibákhoz, amikről lehetett tudni, hogy milyen problémákat okoz" - mondta el az InfoRádiónak az ELTE egyetemi tanára.

Csabai István jelezte: ehhez képest történt most egy olyan változás, hogy közelebbről vizsgálhatóvá váltak azok a mutációk, amelyek kolleráltak a betegségekkel, de nem tudták, hogy mi ennek a biológiai háttere.

"Sokkal-sokkal több mutációt találtak az elmúlt években a kollégák, mint amiről be lehet bizonyítani, hogy ténylegesen az a felelős a megbetegedésért. A módszerünk igazából arra vonatkozik, hogy a különbségekből, amelyek egyed és egyed között vannak, ki lehet szűrni, hogy melyik az a speciális mutáció, amely okozza a daganatok kialakulását. A módszer tehát az okozó mutációk beazonosításáról szól" - magyarázta a kutató.

"Úgy gondoljuk, ez a módszer tényleg nagyon hatékony lehet: sokkal könnyebben, sokkal egyszerűbben tudunk tesztelni konkrét mutációkat, megnézve, hogy annak van köze a rákhoz vagy nincs, és e vizsgálatokat nagy mennyiségben meg tudjuk ismételni" - hangsúlyozta az egyetemi tanár.

"Ha az eddig feltárt korrelációkból ki tudjuk szűrni azokat, amelyeknek tényleg köze van a rákhoz, akkor beazonosíthatjuk, hogy mi okozza a hibát. Azután jöhet a következő lépés - ami természetesen nem megy egyik pillanatról a másikra -, de legalább esélyünk van arra, hogyha precízen tudjuk, mi a hiba, arra diagnosztikát fejleszthetünk. Ezzel hamarabb meg lehet állapítani, hogy az a bizonyos mutáció jelen van-e, illetve esélyünk van arra, hogy olyan módszereket, eljárásokat fejlesszünk, amelyek idővel gyógyszerekhez vezethetnek" - mutatott rá Csabai István.