A Lázár János által jegyzett 60 oldalas javaslatcsomag - egyebek mellett - módosítja az MFB-törvényt, a gáztörvényt és a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényt is, illetve lehetővé teszi, hogy az MFB és a Nemzeti Eszközkezelő eszközeit és befektetéseit a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben diverzifikálja, és olyan eszközökbe is fektessenek, amelyekbe korábban nem invesztálhattak.

A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy az MFB a jövőben fejlesztéspolitikai céljainak teljesítése érdekében kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet, és zártkörű és zártvégű értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is megszerezhessen, illetve módosítja a gáztörvényt és az lehetővé teszi, hogy az MFB-tulajdonában álló gazdasági társaság földgáz-kereskedelmi engedélyt szerezzen.

A javaslatcsomag módosítja a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényt is és ezzel lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Eszközkezelő ne csak a hiteladósok ingatlanait, hanem idős emberek ingatlanait megszerző életjáradék nyújtásával foglalkozó társaságot vagy társaságokat is megszerezzen. A jogszabály ezzel azt célozza, hogy az állam - adott esetben - életjáradéki szerződést kötött idős emberek csoportjain is segíthessen. (Jelenleg három ilyen életjáradék-társaság működik, az OTP Életjáradék Zrt., az FHB Életjáradék Zrt. és a Hild-csoport.)

A törvénymódosítás tervezete módosítani javasolja a szövetkezeti hitelintézeti integrációra vonatkozó törvényt is. Átvezeti a jogszabályon az Alkotmánybíróság szövetkezeti integrációval kapcsolatban hozott 2014. júliusi döntéséből fakadóan szükséges módosításokat, és ebben a körben még részletesebben szabályozza, hogy melyek a jogalkotó által elérni kívánt céljai illetve, hogy ennek megfelelően milyen körben határozhatja meg az integráció központi bankja a takarékszövetkezetek és a szövetkezeti hitelintézeti bankok alapszabályának tartalmát. A módosítás nyomán a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete szélesebb körben az alapszabályában határozhatja meg a saját működését és a szövetkezeti hitelintézetek is nagyobb szabadságot kapnak az alapszabályuk meghatározására.

Ugyancsak az Alkotmánybíróság döntése alapján a jogszabálytervezet módosítja a takarékszövetkezeti egyetemlegességbe bevont szövetkezeti hitelintézetek ellen érvényesíthető igények kielégítési sorrendjét.

A szövetkezeti hitelintézeti integrációra vonatkozó további módosítások - és az ehhez kötődően a hitelintézeti törvényt érintő jogszabály-módosítás - lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek nyilvános részvénytársasággá alakuljanak és azt is, hogy részvénytársasági és szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek egyesüljenek. Utóbbi módosítás valószínűleg konszolidációs folyamatokat indíthat el a szövetkezeti hitelintézeti szektorban. A tervezet széles körben hatályon kívül helyezi a szövetkezeti integrációs törvény már teljesült rendelkezéseit is.

A javaslatcsomag módosítja a postatörvényt és a közbeszerzési törvényt is. A postatörvény módosítása a kormányzati szándék szerint azt célozza, hogy a versenypiacon működő Magyar Posta minél hatékonyabb legyen. A Magyar Posta miközben a nagyvárosokban versenyez számos gyorspostai szolgáltatóval, addig a kisfalvas, tanyás területeken egyetemes szolgáltatóként egyedül viseli azokat a többletköltségeket (a hivatalos uniós terminológiában méltánytalan többletterheket), amelyek a ritkábban lakott vagy kevésbé fizetőképes és így a versenypiac által ellátni nem kívánt piaci szegmensek ellátásával kapcsolatosak. Az uniós jog már a tavasz óta lehetővé teszi az ilyen igazoltan felmerült méltánytalan többletteher megtérítését a központi költségvetésből az egyetemes szolgáltatónak évi 15 millió eurós összeghatárig. A magyar jog most ezt a lehetőséget vezeti be. A postatörvénynek már eddig is a részét képezte a méltánytalan többletterhek megtérítésére vonatkozó mechanizmus, de ez nem lépett hatályba és így nem biztosította a postai egyetemes szolgáltatók többletterheinek megtérítését, mivel erről a mechanizmusról még nem jött létre megállapodás a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között. Az új szabályozás viszont az uniós összeghatár alatti összeg megtérítését teszi lehetővé és így a térítésre nemzeti hatáskörben is sor kerülhet, nem szükséges erről a bizottsággal további egyeztetést folytatni.

Az új szabályozás emellett bevezeti - szintén a postai körben - az új, 2014-es uniós közbeszerzési jogszabálycsomag egyes rendelkezéseit, amelyekkel az Európai Unió a postai liberalizáció következményeit lekövetve mentesíti a közbeszerzési kötelezettség alól a posta bizonyos logisztikai, pénzforgalmi és elektronikus postával kapcsolatos beszerzéseit és az új szabályok lehetővé teszik, hogy elsősorban a levélfelvételi tevékenységbe a postai szolgáltató, más szereplőket is bevonhasson. A jogszabály elfogadásával jelentősen gyorsulhat és rugalmasabbá válhat a postai beszerzési folyamat a fenti területeken.

A Magyar Export-Import Bank (Eximbank), illetve a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjai, illetve vezérigazgatója a jövőben párt-tisztségviselő is lehet - a szabályt a több pénzügyi törvényt is módosító, pénteken a parlament elé került törvényjavaslat tartalmazza. A javaslat azzal indokolja a változást, hogy a szakmailag rátermett személyt egy ilyen összeférhetetlenségi szabály ne fossza meg a tisztségtől.

Egy másik új előírás 18-ról 12 hónapra csökkenti az Eximbank és a Mehib vezető állású személyeinek - a funkció betöltéséhez szükséges - vezetői gyakorlati idejét. A vezetői gyakorlatot továbbra is banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás, illetve a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén kell megszerezni. A két intézményt felügyelő miniszter a jövőben szakirányú felsőfokú végzettség nélküli - de más felsőfokú képesítéssel rendelkező - személyt is kinevezhet az Eximbanknál és a Mehibnél vezető állásba. Ekkor azonban nem 12 hónap, hanem 18 hónap vezetői gyakorlatot kell igazolnia a kinevezésre várónak. Szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki felsőfokú közgazdász szakképzettséget, állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy pedig könyvvizsgálói képesítést szerzett.

Ha az Országgyűlés a javaslatcsomag gyors tárgyalása mellett dönt, akkor a jogszabályt már szeptemberben elfogadhatják és ebben az esetben az valószínűleg még a hónap vége előtt hatályba lép.