Az eredeti javaslatnál nagyobb hiánnyal fogadta el a jövő évi költségvetés fő számait az Országgyűlés. A különbséget az okozza, hogy a parlamenti szakbizottság egy nappal a végszavazás előtt átírta az összegeket, az önkormányzati adósságrendezéshez rendelt újabb 60 milliárd és a fővárosi tömegközlekedésnek adott plusz 14 milliárd forinttal. A tervek szerint ez nem változtat a 2.9 százalékos GDP arányos hiányon. A büdzsében emellett 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számolnak. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékára csökken a december végére várható 77,4 százalékról.

Tovább csökkentette az alapkamatot a jegybank Monetáris Tanácsa. Az elemzői várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal, 3,2 százalékra mérsékelték az irányadó rátát. A testület nem zárta ki, hogy folytatódik az óvatos kamatcsökkentés, az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével. A kamatszint kevesebb mint a felére süllyedt azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, akkor 7,0 százalékon állt az irányadó ráta.

Egyenlő tehermegosztást javasol a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek problémájának megoldása során az adósok, a bankok és az állam között. Varga Mihály a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak adott interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. A lap szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta: az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció.

A rezsicsökkentés kiterjesztését és a tájékoztatás bővítését nevezte a módosító javaslat céljának a parlament általános vitájában az indítványt benyújtó Németh Szilárd. Az ellenzéki pártok többsége a rezsicsökkentést támogatja, de annak módját nem. Az MSZP az árcsökkentés kiterjesztésével egyetért, de úgy véli: az indítvány az alapvető problémákat nem kezeli, a szegényebbeknek nem jelent érdemi megtakarítást. A Jobbik szerint a közműszolgáltatók előtt számos kiskapu van, így nem igaz, hogy 20 százalékkal több marad az embereknél. Az LMP szerint a rezsicsökkentés helyett a családi házak szigetelését kellene az államnak támogatnia.

Jobban függnek a gazdasági teljesítménytől a következő európai uniós költségvetési ciklus forrásai - mondta a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Győri Enikő az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, különböző módosításoknak köszönhetően Brüsszel könnyebben tudja megbüntetni a támogatások felfüggesztésével a költségvetési elvárásokat sorozatosan nem teljesítő országokat. Az uniós pénzek hazai elosztásáról szólva felidézte, hogy a közelmúltban az úgynevezett irányítóhatóságok a minisztériumokhoz kerültek, míg a központi koordinációt a Miniszterelnökség vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Ezt a lépést az Európai Bizottság is üdvözölte, a gyakorlatban pedig felgyorsultak a kifizetések - tette hozzá az államtitkár.

Pluszforráshoz jut a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A kormány döntéseinek eredményeként 17 milliárd 800 millió forintos támogatást kap a Kik. Határoztak emellett arról is, hogy csökkentik az Emberi Erőforrások Minisztériumának adósságát - közölte a tárca. Arról is kormánydöntés született, hogy a finanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 33 milliárd 100 millió forintos adósságát a szolgáltatók csak az október 31-ig lejárt szállítói tartozásuk csökkentésére fordíthatják, december végéig.

2015 áprilisában kezdődik a Déli Áramlat magyarországi szakaszának az építése - jelentette be a Gazprom orosz gázipari cég. Ezzel Magyarország lesz a harmadik ország Bulgária és Szerbia után, ahol megindul a csővezeték szárazföldi szakaszának kialakítása. Az orosz földgázt a tervek szerint Európa számos államába, így Magyarországra is 2015 végétől szállító vezeték a Fekete-tenger alatt halad, majd Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül az olaszországi Tarvisioig jut el.

Skóciában nyilvánosságra hozta a kormány a függetlenné válás részletesen kidolgozott tervezetét. A legfőbb pontok között szerepel, hogy Skócia a függetlenség elnyerése után is elismerné alkotmányos államfőjének a mindenkori brit uralkodót, és megtartaná fizetőeszköznek a fontot. London ugyanakkor korábban közölte, hogy Skócia nem alakíthatna automatikusan valutauniót az Egyesült Királysággal, ha attól elszakad. Alex Salmond kormányfő tavaly januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot 2014. szeptember 18-ára írta ki. A függetlenné válást pártoló választók a felmérések szerint egyelőre nincsenek többségben.