1956. november 4-én hajnalban megindultak Magyarországon a szovjet csapatok, hogy leverjék a forradalmat. Reggel öt órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány vezetője, Kádár János beszédét sugározta. Öt óra húsz perckor a Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszterelnök is rövid beszédet mondott.

"Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van" - mondta akkor Nagy Imre.

Nyolc óra után a Kossuth Rádió adása megszakadt. Budapesten és több más városban is a szovjet csapatok ellenállásba ütköztek. A Szabad Európa Rádió a határokon túlról próbálta követni az eseményeket.

"A szovjet harckocsik Vecsés, Rákoscsaba és a Dunántúl felől támadták meg a fővárost. Szovjet harckocsik vannak már a Rákóczi úton, az Alkotás utcában. Tűz alatt áll a Gellért-hegy oldalán álló távirati iroda épülete. A szabadságharcosok főhadiszállásáéról érkezett jelentések szerint a főváros körül több mint ezer szovjet harckocsi áll" - szólt a Szabad Európa Rádió korabeli híradása.

A szovjet csapatok elfoglalták a Parlament épületét. Nagy Imre és a kormány több tagja a jugoszláv nagykövetségre menekült, élve déli szomszédunk felajánlásával.

A szovjet csapatok délutánra lefegyverezték a szabadságharcban részt vevő magyar hadsereget. A harcok ezután áttolódtak a felkelési gócpontokra, amelyek egy része ellen a szovjet vezetés légi csapásokat is bevetett.

A Szabad Európa Rádió még ekkor is a nyugati segítséggel áltata hallgatóit - emlékezett vissza az InfoRádióban Sárközi Mátyás író, a Szabad Európa és a BBC magyar adásának későbbi munkatársa, az InfoRádió londoni tudósítója.

A Szabad Európa Rádió egy kicsit elvetette a sulykot , arra biztatta a magyar forradalmárokat, hogy csak tartsanak ki a szovjet túlerővel szemben. A BBC-ben egy másodpercig fel sem merült, hogy lehet joga és bármilyen erkölcsi alapja ahhoz egy külföldi rádiónak, hogy embereket harcba és talán a halálba küldjön - mondta el Sárközi Mátyás.

Az ellenállást végül egy héttel később sikerült teljesen felszámolni, amikor Csepel is szovjet megszállás alá került. A megtorlások során három év alatt mintegy négyszáz embert végeztek ki, 21 ezernél is többet börtönbe zártak, 16-18 ezer embert internáltak. Nagy Imre miniszterelnököt és több társát halálra ítélték és kivégezték.