A Célegyenesre fordulva című rendezvényt a Jobbegyenes blog és a Magyar Tavasz Mozgalom szervezte, a meghívott vendégek között volt Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója, Kiszelly Zoltán politológus és Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője.

Boros Tamás arról beszélt, hogy a kormány egy jól felépített, de korán megkezdett kampányt folytat a rezsicsökkentéssel, és szerinte ez a kampány nem tart majd ki a választásokig, ezért újabb ügyeket kell előhoznia. Azt is mondta, a baloldalnak az az érdeke, hogy az "Orbán Viktor marad vagy valaki más jön helyette" legyen a kampány legfontosabb kérdése, tehát a "fő üzenete".

Bajnai Gordon miniszterelnökké választási esélyeiről szólva úgy fogalmazott: "ez a vonat már elment, lényegében nincs olyan konstelláció, amelyben Bajnai Gordon miniszterelnök lehetne".

Kiszelly Zoltán politológus szerint a kérdés az, ki tematizálja majd a közbeszédet, és ebben jelenleg a kormány a kezdeményező. Úgy látja, az ellenzéknek az az érdeke, hogy a tavaszi választás lényegében "népszavazás legyen az elmúlt négy évről", így arról, jobban élnek-e az emberek.

A rezsicsökkentés napirenden tartásának véleménye szerint az a célja, hogy az október 23-ra körvonalazódó baloldali összefogást ellensúlyozza a hírekben, mivel - mint mondta - "több embert érdekel az, hogy mennyit kell fizetni a rezsire, mint az, hogy most mely pártok fognak össze".

Úgy látja, jövőre a devizahitelek kivezetésének témája veheti át a rezsicsökkentését.

Az október 23-ra tervezett MSZP-Együtt-PM demonstrációra utalva arról beszélt, a Fidesz helyében aznap tartana egy újabb békemenetet, mert szerinte "lelki tényező lehet", ki hány embert tud mozgósítani.

Kovács János a közvélemény-kutatásokról szólva megjegyezte, szerinte a rejtőzködő szavazók jó része a baloldal felé húz. Megítélése szerint azonban az MSZP-ben a fiatalítás felemásra sikerült, hiszen a listán előkelő helyet kapnak a "nagy öregek" is.

A Jobbik esélyeiről szólva azt mondta, a pártnak sikerült a harmadik pólussá kinőnie magát, és látszik az is, hogy szeretne néppárttá válni, de ezért szerinte még sokat kell tennie.

Jelezte, az LMP hasonló pólusképzési kísérlete - részben a szakadás miatt - már meghiúsult.

Kovács János szavaira utalva Boros Tamás azt mondta, a Jobbikkal kapcsolatban a fő dilemma az, hogy egy radikális párt nem lehet néppárt. "Nincsen olyan a világon, hogy radikális üzenetekkel tömegeket lehessen elérni" - jelentette ki. Szerinte a Jobbiknak azért is nehéz dolga van, mert a korábbi választási ígéreteinek egy részét a kormány valósította meg.

Arról is beszélt: a Fidesznek és az MSZP-nek ma olyan társadalmi beágyazottsága van, hogy azt nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni.

Kiszelly Zoltán úgy látja, a Fidesznek az a szerencséje, hogy "egy pártként" fedi le az antikommunista tábort, és a fiatalabb szavazókat is meg tudja szólítani, ami az MSZP-nél jelenleg nem látható.

Véleménye szerint az MSZP problémái közé tartozik a Jobbik megjelenése a válságövezetekben, azt mondta, "a magyar-cigány együttélés problémás voltát" a szocialistáknak nem sikerült megragadniuk. Jelezte: a szocialistáktól több százezer szavazó "masszívan elpártolt" a válságövezetekben.

Azt is mondta, a legutóbbi ifjúságkutatásból az derül ki, hogy "mi magyarok Kádár-népe vagyunk"; legalábbis ezt adják tovább a szülők és a nagyszülők a gyerekeknek. Ezért szerinte azzal, hogy "Gyurcsányék" azt mondják, hogy a Fidesz kádári mintákat követ, nagyobb választási segítséget nem is nyújthatnának a kormánypártnak, mert szerinte erre sokan azt mondják: "itt van megint a Kádár-rendszer, tök jó, hova kell szavazni?"Kiszelly Zoltán meglátása szerint a bizonytalanok tömegét az ellenzéknek azért nem sikerül megszólítania, mert a Fidesz jobban ismeri a "kádári reflexet".

A Jobbikot regionális pártnak nevezte, mert "a válságövezetekből nem tud kijönni". Korábbi kampányokat felidézve azt mondta, a 2009-es európai parlamenti választás előtt Fodor Gábor liberális politikus volt a Jobbik "legjobb kampánymenedzsere", amikor "plakátjaik felét átengedték" a Jobbiknak. Utalt arra, a képeken az állt, ki legyen a harmadik erő, azaz szavai szerint "a liberális vagy a csúnya gárdista". Hozzátette: ezzel lényegében "egy szemmagasságba" emelték a Jobbikot az SZDSZ-szel.

Azt mondta, az MSZP nem érdekelt abban, hogy legyenek más baloldali pártok is. Úgy látja, "Mesterházyék" tanultak az idősebb szocialistáktól, így most Gyurcsányékat "nekivezetik" az 5 százalékos, Bajnaiékat pedig a 10 százalékos választási küszöbnek.

Véleménye szerint az MSZP-nek előbb-utóbb arról is kell majd beszélnie, hogy ha nem jut be Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc a parlamentbe, és az MSZP egyedül 25-30 százalékon áll, "akkor hogy lesz kormányváltás". Szerinte ezek olyan "matematikai kérdések", amelyektől a baloldal nem fog tudni megszabadulni ebben a választási rendszerben.

"Újfajta egyezséget" ajánl az üzleti szférának az ellenzék

A 2014-es parlamenti választás megnyerése esetén a magyar ellenzék "újfajta egyezséget" fog ajánlani a bankoknak és a vállalatoknak, a gazdaság fellendítése érdekében a befektetések fejében fokozatosan csökkenti a különadókat egy uniós átlagszintre - írja a Reuters brit hírügynökség Mesterházy Attilával és Bajnai Gordonnal közösen készített interjúja alapján.

A két ellenzéki politikus a Reuters Investment Summit alkalmával nyilatkozott szerdán a brit hírügynökségnek.

A két ellenzéki vezető azt mondja, hogy az "újfajta egyezség" - a Reuters tudósításában a "new deal" kifejezés szerepel -, amelyet választási győzelmük esetén felajánlanak a nemzetközi vállalatoknak és bankoknak, arról szól majd, hogy fokozatosan csökkentik az Orbán-kormány által 2010 óta bevezetett különadókat egy uniós átlagszintre, cserében az új befektetésekért, amelyek meghozzák Magyarországnak a gazdasági növekedést. Bajnai szerint a pénzügyi és távközlési szektort, illetve az energiaipart érintő különadókat fokozatosan kell csökkenteni, mert az alacsony költségvetési hiány veszélyeztetése nélkül kell megteremteni a növekedést.

"A helyes egyezség... mondjuk így szól: ha kész vagy generálni nagyobb növekedést, jelentősen több befektetéssel, tőkeráfordítással, akkor a többletbefektetések ellenében leírhatod az extra különadó egy részét" - mondta Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője a Reutersnek adott interjúban.

A 2014-es választásokkal kapcsolatban Mesterházy Attila, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: "ez a választás népszavazás lesz Orbánról".

"Nemcsak a kormányról és az intézkedésekről vagy a Fideszről. Nem. Akarják-e az emberek, hogy Orbán kezében maradjon a hatalom? Ez a fő kérdés" - tette hozzá Mesterházy Attila.

A pártelnök szerint félrevezetőek azok a közvélemény-kutatások, amelyek azt jelzik, hogy a szocialista párt és az Együtt-PM szövetség támogatottsága együttvéve alig éri el a Fidesz támogatottságának a felét. Mesterházy szerint a baloldal úgy gondolja, hogy meg tudná még nyerni a szavazásra jogosult polgároknak akár a negyedét is.