A tárcavezető értékelő beszédében kiemelte: a bizalomépítéshez idő kell, de sosem szabad feladni a reményt. Szerbia esetében sem látszott sokáig esély az előrelépésre, az ország mégis elismerte a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, a két ország államfője pedig nemrégiben közös kiengesztelődési gesztust tett - mutatott rá. Ez is bizonyítja - tette hozzá -, hogy szívós munkával el lehet érni eredményt az érzékeny, nehéz kérdésekben is.

A kormánynak soha nem állt szándékában a vitás kérdések elhallgatása, de sokszor hatékonyabb, "ha nem élesítjük a hangnemet" - mondta.

Véleménye szerint minél jobb Magyarország együttműködése a szomszédos országokkal és minél sikeresebb a közép-európai kooperáció, annál kedvezőbbek a feltételek a határon túli magyar közösségek helyzetének javításához.

Martonyi János felidézte: a nemzetpolitikában eddig minden jobbközép kormánynak volt fontos üzenete. Antall József például azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, az első Orbán-kormány létrehozta a státustörvényt, a jelenlegi kormány pedig "szinte teljes nemzeti konszenzussal" megteremtette a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének lehetőségét - közölte.

Mint mondta, ez nagy jelentőségű lépés volt, és alapvetően a szomszéd- és Közép-Európa-politikában komolyabb feszültséget nem váltott ki, bár egy szomszédos országgal továbbra is vitatkoznak erről a kérdésről, de a párbeszéd folyik, és remélhetőleg megoldást találnak.

A külügyminiszter kitért arra, hogy mivel Magyarország tölti be jelenleg a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és a Közép-európai Kezdeményezés elnöki posztját, feladata ezek sikeres működtetése.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által felvetett kérdések rendeződni látszanak. Ezek megoldható kérdések, mert nem általános ideológiai vagy politikai megállapításokról van szó, hanem konkrét témákról - vélekedett.

Az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentésről azt mondta, hogy az EP politikai állásfoglalást fogadott el, így erre "politikai állásfoglalás a válasz". Ha ideológiai megfontolásból elkezdik "lebontani" az uniós rendszert, azzal maga a rendszer, az intézmények egyensúlya kerül veszélybe - magyarázta. Hozzátette: az EU hatáskörébe csak azok a területek tartoznak, amelyeket a tagállamok átruháztak rá.

Martonyi János az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással - közölte.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a térséget illetően vannak sajátos magyar érdekek, és Magyarország továbbra is az EU bővítésében látja a régió jövőjét.

Kérdésre válaszolva az egyiptomi helyzetről kifejtette: óvatosnak kell lenni, mert bizonytalan a szituáció, és nem tudni, milyen irányba alakul. "Az egyiptomiakra kell bízni a dolgot", hiszen kívülről nehéz megítélni a helyzetet. Minden félnek kerülnie kell az erőszakot, amely nem jelenthet megoldást, ezt a szíriai helyzet is bizonyítja - mutatott rá beszéde végén a külügyminiszter.