A munkanélküliség elleni küzdelem és az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása volt a két legfontosabb témája a múlt héten lezajlott brüsszeli csúcstalálkozónak, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői vettek részt. A tagországok vezetői azután tárgyaltak minderről, hogy politikai megállapodás született a következő hét év uniós keretköltségvetéséről, melynek összege 908 milliárd euró.
A Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója szerint az új büdzsében áttevődnek a hangsúlyok, és a kohézió helyett a versenyképesség növelésének támogatása lesz a középpontban.
Marján Attila úgy véli: az új szabályok révén az uniós támogatás felhasználása jobb lesz, és jelentős szerepet kap a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének kérdése, hogy egy újabb válság elkerülhető legyen.
A brüsszeli megállapodás részeként az eredetileg tervezetthez képest hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót meghaladó uniós forrás is juthat a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére.
A Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója szerint elvárható volt, hogy az Európai Unió felvegye tagországai közé Horvátországot. Hozzátette: a közösség bővítése folytatódik, és azt már kinyilvánították, hogy Szerbiával el kell kezdeni a tárgyalásokat. Az ország 2020 környékén lehet uniós tag.
Hanganyag: Hlavay Richárd