Pénteken Brüsszelben aláírták a tagállamok számára jelentős fiskális szigorítást bevezető paktumot. Az InfoRádió Aréna című műsorában a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója örömtelinek nevezte a megállapodást, amely azt mutatja, hogy az EU foglakozik a problémával és igyekszik is azt megoldani.

Gion Gábor azonban hozzátette: a paktum hosszú távú hatásait jelen pillanatban nem lehet felmérni, de egyetért azokkal a közgazdászokkal, akik szerint nem csak pénzügyi szinten kellene kezelni a válságot, hanem az alapokhoz is hozzá kellene nyúlni és megoldani azokat a problémákat, amelyekkel Európa már évtizedek óta küzd. Üdvözlendő a paktum, de nem látni a fundamentumokhoz lenyúló aspektusait - fűzte hozzá.

Példaként említette az elöregedés kérdését. A Standard and Poor's elemzése szerint ha a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerhez nem nyúlnak a következő években, akkor az elöregedés miatt annyira megterhelődik az országok költségvetése, hogy a GDP-hez viszonyított átlag globális 40 százalékos államadósság 2050-ben 245 százalékra kell, hogy emelkedjen, hogy finanszírozhatók lehessenek ezek az ellátórendszerek. A fejlettebb országokban még nagyobb, akár 300 százalék feletti államadósság ráta lesz szükséges.

Nem olyan mértékű a változás sebessége, mint ahogy azt a globális változás indikálná. Lassúak a döntéshozatali mechanizmusok, túl bürokratikusak az országok - hangsúlyozta a szakértő, aki nem gondolja, hogy a recesszió hamar véget érne. Túl régóta görgette magával a világgazdaság ezt a válságot, amit különböző határidős ügyletek, finanszírozási struktúrák mögé próbált bújtatni - fogalmazott Gion Gábor.

Bár segíthet a növekedés előmozdításában, nem Kína jelenti az egyedüli megoldást. Naiv az., aki ezt hiszi - mondta a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az Aréna teljes adását meghallgathatja, ha ide kattint.