A miniszterelnök parlamenti napirend előtti felszólalásában hétfőn azt mondta: a megállapodás súlyosan érinti a nemzeti szuverenitás kérdését, hatásköröket von el a tagállami törvényhozásoktól, és lehetőséget ad arra, hogy kívülről beleszóljanak az országok költségvetésébe, például a hiány megállapításával kapcsolatban.

Mint mondta, a múlt heti brüsszeli tanácskozáson az a vélemény alakult ki: létezik jogi megoldás arra, hogy a tizenhét tagállam az Európai Unió felbomlása nélkül megállapodjon egymással. Ugyanakkor arra is kitért, hogy a britek elutasítják a franciák és németek által kezdeményezett együttműködést. Ezzel kapcsolatban azt javasolta: az Országgyűlés fontolja meg, van-e bármi kivetnivaló a brit álláspontban.

A kormányfő szerint a magyarok ma két nagy küzdelemben vesznek részt: a múlt hibáinak kijavításában és abban a harcban, amelyet Európa folytat az euróövezet válságával.

Orbán Viktor azt mondta: az eurózóna válsága nem Magyarország válsága. A válság a közös pénz válsága, de Magyarországot is rosszul, sőt fájdalmasan érinti, tehát elemi érdekünk, hogy sikerüljön kilábalni belőle. De "nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, és nem is mi tudjuk megoldani" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kiemelte: a főszabály az, hogy nekünk a saját magunk és nem mások fejével kell gondolkodnunk.

Uniós nyomás

Orbán Viktor az Országgyűlés Európai Uniós nagybizottságát kérte fel, hogy vegye kézbe az előző heti európai uniós csúcson megismert válságkezelő tervekkel kapcsolatos parlamenti viták előkészítését.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az EU-csúcson volt törekvés, "hadd ne mondjam nyomás" annak érdekében, hogy az összegyűlt állam- és kormányfők "azon melegében csatlakozzanak" a megállapodáshoz. Ugyanakkor ezt a magyar alkotmányos felfogás nem engedte meg, mert nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vita, parlamenti döntés szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi színtéren nemzeti álláspontot lehessen képviselni - mondta Orbán Viktor, akinek ezen szavait taps fogadta a kormánypárti sorokból.

A kormányfő hozzátette: ebből fakadóan arra kéri a parlament Európai Uniós nagybizottságát, hogy vegye kézbe az országgyűlési viták előkészítését. Jelezte, hogy a kormány a vita előkészítéséhez szükséges minden segítséget meg fog adni.

Három politika mentén kezeljük a múlt hibáit

Három politika mentén kezdte meg a kormány a múlt hibáinak kijavítását: a tehermegosztás politikája, a felerősítés politikája és az átszervezés politikája mentén - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor az első közé sorolta a terhek megosztását az álla, az üzleti szféra és a családok között. Ide sorolta a bankadót, a multikat terhelő adót és a végtörlesztést, ennek kapcsán megjegyezve: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a megegyezés irányába hatnak.

A felerősítés politikájának nevezte az alulról nyitott középosztály megerősítését, amelyet a Startmunka program, az arányos adórendszer, a családtámogatások és az Új Széchenyi Terv segít.

Az átszervezés politikája keretében kevesebb bürokráciát, ésszerűbb területi rendszert, egészségügyet, színvonalasabb oktatást, hosszú távú biztonságot nyújtó nyugdíjrendszert, felzárkóztató szociális ellátásokat és biztonságos igazságszolgáltatást ígért a miniszterelnök.

Viharos lesz nekünk is

Szerinte az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogyan eddig mondták, ezért a következő év viharos lesz Európában és Magyarországon is.

Orbán Viktor hétfőn napirend előtt azt mondta a parlamentben: a gyors válságkezelés - nem kockázatmentes - eszközeit a brüsszeli csúcstalálkozón elvetették, az eurózóna országai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem adnak össze annyi pénzt a válságalapba, ami megnyugtatná a piacokat.

Véleménye szerint mindebből az következik, hogy a következő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában "és viharos lesz nekünk is".

Csökkenteni kell a növekedési előrejelzést

Orbán Viktor kijelentette: csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni.

A kormányfő hozzátette, hogy eközben - ez euróválsággal szembeni védekezés részeként - pénzügyi védőhálót is ki kell feszíteni, és erre "nem tud jobb megoldást", mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új típusú biztonsági megállapodást.

Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti.