A kisebb adósságot alacsonyabb kamattal lehetett volna finanszírozni is - tette hozzá a nyugdíjvédelmi megbízott.
Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálja - egyebek mellett - a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait, és a vizsgálati jelentést a kormány a parlament elé terjeszti.
Az eddigi vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3.160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3.860 milliárd forint lenne a vagyon.
Egy átlagos pénztártagra vetítve - aki 13 év alatt 1,7 millió forintot fizetett be - a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki - mondta Selmeczi Gabriella.
A működési költségre 150 milliárd forintot fordítottak a pénztárak, szintén 13 év alatt, amit horribilis összegnek nevezett.
A nyugdíjvédelmi megbízott végül összegezte a 700 milliárd számított hozam-különbözetet és a 150 milliárd forint működési költséget, és megjegyezte, hogy a 850 milliárd forint az éves GDP 3 százalékának felel meg.
A 2010. évi zárszámadás adatait alapul véve a 850 milliárd forintból kétévi családi pótlékot, ötévi gyes-t és gyed-et, szintén két évi gyógyszertámogatást vagy öthavi nyugdíjat lehetne kifizetni - tette hozzá.
Az InfoRádió kérdésére, hogy véleménye szerint hosszú távon nem egyenlítődött-e volna ki a veszteség, azt mondta: nem dolgunk azzal foglalkozni, mi lett volna, ha. A nyugdíjrendszernek nem az a feladata, hogy kockázatos befektetésekben legyen a pénz, hanem az, hogy az embereknek biztos megélhetést adjon öregkorára".
Arra konkrétan nem válaszolt, milyen számítása van a kormányzatnak arra, hogy 20-30 év múlva milyen következménye lehet a hiányra, hogy a tagok 97százaléka visszalépett az állami rendszerbe.
Az InfoRádió kérdésére válaszolva elmondta azt is, a magánnyugdíjpénztárak és az államadósság központ között eldöntendő kérdés, hogy kit illet a "parkoló" reálhozam kamata.