Juhász Árpád geológus televíziós és rádiós szerkesztőként, műsorvezetőként az 1970-es évektől kezdve több száz hazai tudóssal, kutatóval, egyetemi oktatóval készített interjúkat. 1986-tól az interjúalanyok köre Amerikában élő magyar származású neves szakemberekkel bővült. A geológus újonnan megjelent, Amerikába jöttem című kötetébe tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze.

"1991 és 1995 között több alkalommal voltam kint egy szál kamerával, végigjártam a nagy egyetemeket, és fölkerestem azokat a magyar származású tudósokat, kutatókat, egyetemi tanárokat, feltalálókat, mérnököket, akiket a Magyar Tudományos Akadémia javasolt, és akinek kapcsolata volt az MTA-val, valamint Pungor Ernővel, aki akkoriban tárca nélküli miniszter volt, és a Magyarok Világszövetségén keresztül egy nagy hálózatot alakított ki a külföldön élő magyar tudósokkal" – mondta Juhász Árpád az InfoRádóban.

A geológus visszaemlékezett, hogy ezeket az interjúkat annak idején a Magyar Televízió is sugározta, ám hozzátette, azóta sok idő eltelt. Mint mondta, annak idején arról beszélgetett ezekkel az értékes emberekkel, hogy mikor és milyen módon kerültek ki Amerikába, milyen nehézségekkel küzdöttek kezdetben, hogyan váltak először a saját egyetemükön, majd pedig világszinten is ismertté és híressé.

A szerző elmondta, mikor végighallgatta a régi interjúkat, megfogalmazódott benne, hogy kissé áthangolva, megszerkesztve, friss adatokkal kiegészítve vagy szembesítve érdemes lenne őket könyv formájában megjelentetni. Az ötletet Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is támogatta, így került a kötet kézirata az Akadémiai Kiadóhoz.

Juhász Árpád úgy véli,

interjúalanyai olyan kiváló emberek voltak, akiknek minden szava érték.

Ugyanakkor az is nagyon érdekes, hogy milyen jövőképet vázoltak fel harminc évvel ezelőtt. Azt is megjegyezte, hogy ezek többnyire nem jöttek be, ami azt is mutatja, hogy a jövőkutatásban milyen sok a bizonytalanság, mennyi olyan tényező van, ami eltérítette a korábbi gondolati trendeket.

Példaként hozta fel, hogy az interjúk készülésének idején az intelligens közlekedés még éppen csak felmerült, a műholdas kapcsolati hálózat alakulóban volt, és Magyarországon például még mobiltelefon sem volt. Vagyis csomó olyasmi, ami akkoriban az Egyesült Államokban még "embrionális állapotban" volt, ma már a mindennapjaink részévé vált, és a tudósok sem tudták biztosan "megjósolni", hogy milyen irányba halad majd a világ.