Mint az MTA elnöke kifejtette, az Akadémia munkája - mint közpénzen működő köztestületé - nem korlátozódhat csupán az intézmény belső ügyeinek megvitatására.

"Tevékenységet az egész nemzet számára fontos stratégiai programok kidolgozásával javasoltam láthatóbbá tenni, amelyek keretében mozgósíthatjuk a rendelkezésünkre álló szellemi kapacitásokat, fórumot teremthetünk a különféle meggyőződések és szakterületek képviselői között zajló méltányos, előítéletektől mentes szakmai párbeszédnek" - fogalmazott Pálinkás József.

Az MTA elnöke által meghirdetett nyolc stratégiai program közül négy készült el. Elkészült a környezeti jövőkép, környezet- és klímabiztonság-program, a Magyarország hosszú távú energiastratégiáját felvázoló program keretében megjelent a megújuló energiaforrásokról szóló kötet, s hamarosan napvilágot lát a teljes energiastratégiai dokumentum. Az idén mutatták be az élelmezésbiztonsági program stratégiai kötetét, és elkészült a vízgazdálkodási program tanulmánykötete is.

Az MTA társadalmi szerepvállalása kapcsán Pálinkás József rámutatott, hogy a Magyarországot valaha ért legsúlyosabb ipari katasztrófa, a MAL Zrt. kezelésében lévő vörösiszap-tározó gátjának átszakadása után az Akadémia a katasztrófavédelem kérésére szakembereket küldött a helyszínre a védekezés szakmai segítésére, a károk felmérésére és elhárításukban való szakmai közreműködésre.

Pálinkás József kitért az akadémiai kutatóhálózatra, amely jelenlegi állapotában nem tartható fenn.

"Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. Amennyiben az intézményhálózat a jelenlegi állapotában marad, az a lassú, de biztos megszűnéshez vezet. Lényegében egyetlen lehetőség van: határozott változtatásokkal új fejlődési pályára állítjuk a kutatóhálózatot, különben szembe kell néznünk a fokozatos térvesztéssel" - fogalmazott a tudós társaság elnöke, aki beszélt az MTA és a felsőoktatás kölcsönösen előnyös kapcsolatáról is.

A kutatóintézeteink infrastruktúrájukkal és személyes oktatói-mentori tevékenységükkel járulnak hozzá a mester- és a doktorképzéshez. Az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok tudományos teljesítménye alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekben erős kutatóműhelyek működjenek.

Utóbbiak kapcsán az MTA elnöke ismertette, hogy a fiatal, kiemelkedő képességű, ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatók támogatását célzó Lendület-programot az idén az egyetemekre is kiterjesztette az Akadémia. A száz beérkező pályázatból 68-at egyetemekről nyújtottak be. A rendelkezésre álló 600 millió forintból 6-8 kutatócsoport alakulhat az egyetemeken és ugyanennyi az akadémiai kutatóintézetekben.

Pálinkás József beszélt a Tudomány Világfórumáról is (WSF), amelyet az idén ötödik alkalommal rendeznek Budapesten. A 2011-es világtalálkozó előadói azt mutatják majd be, hogy a globális kihívásokra adandó tudományos válaszok milyen új kutatási irányokat, tudományágakat és új tudományos nagyhatalmakat teremtenek

Mint elmondta, a legutóbbi, 2009-es világfórumon több ország, leghatározottabban Brazília, jelentette be igényét a WSF megrendezésére.

"Az esemény valódi világfórummá emelése és ezzel egyidejűleg Budapesthez kötése érdekében javasoltam, hogy további partnerek bevonásával alakítsuk át a rendezvényt úgy, hogy négyévente rendezzük meg Budapesten, és minden negyedik évben egy másik országban" - ismertette az MTA elnöke.

Ennek megfelelően novemberben a világfórumot Brazíliával közösen rendezik meg, amely két év múlva ad majd otthont a rendezvénynek.

A közgyűlés elfogadta Pálinkás József beszámolóját.