A luxembourgi találkozón elnöklő Martonyi János külügyminiszter azt mondta: ezzel a magyar elnökség újabb kiemelt célkitűzése teljesült.

Leszögezte, hogy a stratégiával valamennyi tagállam egyetértett, nem csak az abban közvetlenül érintettek. "A tagállamok felismerték, hogy a stratégia megvalósítása összeurópai érdek" - fogalmazott a magyar miniszter.

Johannes Hahn regionális politikai biztossal együtt bejelentette azt is, hogy a mostani döntést követően meg is kezdődik a stratégia gyakorlatba iktatása, amelynek első lépcsője a konkrét lépések megtervezésére összehívott, Magyarországon tartandó májusi konferencia lesz.

A stratégiát a tagországok állam- és kormányfői hagyják majd jóvá véglegesen júniusi találkozójukon.

Martonyi emlékeztetett arra, hogy olyan makroregionális programról van szó, amely egyszerre terjed ki a gazdasági, infrastrukturális, környezetvédelmi, energiaügyi, kulturális és oktatási együttműködésre.

Reményét fejezte ki, hogy más régiók is követik a példát. Mint korábban fogalmazott, a stratégia a jelek szerint európai modellé válik, amelynek makroregionális szemléletét Duna vízgyűjtő területén kívül elhelyezkedő országok és régiók is át kívánják venni.

Jelen volt a szerdai tanácskozáson Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos is, aki az EU-elnökség honlapján a héten megjelent interjúban azt hangoztatta: a térség abban érdekelt, hogy "akár még ebben az évben látható és kézzelfogható eredményei legyenek a régiós együttműködésnek".

Martonyi János meggyőződésének adott hangot, hogy a Duna-stratégia "módszerét és tartalmát illetően is" kiemelt jelentőségű az uniós együttműködésben.

A találkozón elfogadott dokumentum hangsúlyozta azt, hogy a stratégia hozzájárul az uniós belső piac további integrációjához, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, azaz az egyenlőtlenségek csökkenéséhez.

A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az elfogadott program 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése.

Martonyi beszámolt arról, hogy a tagországok egyetértettek abban is: a rendelkezésre álló forrásokat jobban a célokhoz kell igazítani, hatékonyabb koordinációra van szükség a már létező eszközök között, és szükség van kreatív, újító ötletekre, kezdeményezésekre is.

A témáért felelős európai bizottsági tag, Hahn a sajtótájékoztatón méltatta a magyar elnökség elkötelezettségét a Duna-stratégia kidolgozása mellett.

Õ is megállapította, hogy más térségekhez tartozó országok is érdeklődnek egy hasonló stratégia kidolgozása iránt. Azt is megerősítette, hogy másfél éven belül az Európai Bizottság már értékeli is a stratégia végrehajtásának addigi tapasztalatait.

Mint jelezte, a gyakorlatban már meg is kezdődött a stratégia egyes elemeinek gyakorlatba iktatása.
Az Európai Unió Duna-régió stratégiája, amelyről a tagországok külügyminiszterei szerdán Luxembourgban jutottak politikai megállapodásra a magyar elnökség irányításával, a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve.

A program egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét.

A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A régió összesen 115 millió lakót számlál.

A Duna-stratégia, amelynek vázát az Európai Bizottság dolgozta ki, 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése.

A makroregionális stratégia célja az érintett térség gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő, a befektetőket és a turistákat vonzó régió létrehozása. Segíti emellett a régión belüli különbségek csökkentését, a fejlettségi szintek egymáshoz közelítését.

A stratégia illeszkedik a víz témaköréhez, a magyar EU-elnökségi program másik központi eleméhez is. Hozzájárul így a jövőre kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához, mert - mint az elnökség honlapja fogalmaz - "a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével".

A stratégia kidolgozása során tizenegy kiemelt célt azonosítottak: a közlekedés fejlesztése (beleértve a több közlekedési ágat magában foglaló formákat is), a fenntartható energia használatának ösztönzése, a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása, a vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése, a környezeti kockázatok kezelése, a természeti sokféleség (biodiverzitás), a táj, a levegő- és talajminőség megőrzése, tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével), a vállalkozások versenyképességének támogatása, befektetés az emberi erőforrásba és képességekbe, az intézményi együttműködés megerősítése, továbbá a biztonság és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés.

Minden kiemelt kérdéshez egy vagy több országot úgynevezett koordinátorként jelöltek ki. Magyarország az energiaügyi, a környezetvédelmi és a vízügyi dosszié egyik koordinátora lesz.

Martonyi János külügyminiszter a témával kapcsolatos friss nyilatkozataiban azt is kiemelte, hogy a stratégia modellé válhat, amelyhez hasonlót más régiókban is létre kívánnak hozni.

Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos egy interjúban elmondta, hogy a stratégiában reális számszerű vállalásokról is szó van. Úgy vélte, az országoknak olyan célokat kell meghatározniuk, "amelyek érdemben hozzájárulnak többek között a Duna-régió polgárainak javuló életkörülményeihez, a térség gazdaságának újbóli beindításához, és a régió egyedülálló értékű vízrendszerének megőrzéséhez".