A beérkezett módosító javaslatokból Lázár János és Harrach Péter közösen 49-et jegyez, a Fidesz frakcióvezetője önállóan egyet, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője pedig kettőt. Jobbikos képviselők 25, függetlenek 22 módosító javaslatot nyújtottak be.

A közös Fidesz-KDNP-s módosító indítványok alapján az Ab jogkörét költségvetési és adókérdésekben addig korlátoznák alapjogi sérelmekre, amíg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá. Az Ab-nek egyébként a jövőben 11 helyett 15 tagja lenne az alkotmányjogi panasz miatt "megnövekedő ügyteherre tekintettel".

Utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhetne, hanem az alapvető jogok biztosa is, ahogyan azt a Velencei Bizottság javasolta a kabinetnek. Kimondanák azt is, hogy az ombudsman köteles kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a kisebbségi jogok védelmére.

Lázár János és Harrach Péter javaslatot tesz arra, hogy a vármegye kifejezés helyett tartsák fenn a megye elnevezést.

Nevek nélkül

Mégsem tartalmazná az új alaptörvény az igennel szavazó országgyűlési képviselők nevét. Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: az még nem dőlt el, hogy az új alkotmány végén egyáltalán ne szerepeljen a képviselők neve, vagy ehelyett a házszabályszerű jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyben nemcsak az igennel, hanem a nemmel szavazó, tartózkodó és a voksolástól távol maradó politikusok neve is fel van tüntetve.

Ugyancsak kikerülne a tervezetből a gyermekek utáni szavazati jog lehetősége, mivel azt a nemzeti konzultáció kérdőívének megválaszolói nagy többséggel elutasították.

Szerepel viszont a módosítások között az a Varga Mihály államtitkár által ismertetett javaslat, amely kimondaná, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

A védendők köre

A nemzeti konzultáció eredményeként bekerülhet az alkotmányba, hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

A kormánypártok a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők mellett a gyermekeket is a külön intézkedésekkel védendők körébe sorolnák.

Mint Lázár János elmondta, Szili Katalin és zöldszervezetek javaslata alapján szerepelhet az alaptörvényben, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, továbbá a "szennyező fizet" elvét követve az is, hogy aki környezeti kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt lenne kiszabható. Alkotmányos jog lenne az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog.

A tervezett változtatások egyike szerint az állami mellett önkormányzati szervek is jogosultak lennének az alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására.

Nemzeti hitvallás

A közös Fidesz-KDNP-s módosító javaslatok alapján változna az alaptörvény-javaslat első fejezete, a Nemzeti hitvallás is. Beleírnák, hogy "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt", amely kimondta, hogy hazánk köztársaság.

A Nemzeti hitvallás módosítása alapján az itt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és ugyanott rögzítenék, hogy a magyar mellett a nemzetiségek nyelvét és kultúráját is megóvják. A határon túli magyarokkal kapcsolatban a szövegrész tartalmazná, hogy Magyarország támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat.

A normaszövegben megjelenne, hogy a magyar nyelvet, magyar jelnyelvet és a nemzetiségek nyelvét azonos védelem illeti meg.

A kisebbségek kérésének megfelelően a hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozná meg. A népcsoportok kifejezést ugyanakkor elhagynák a szövegből, nemzetiségeknek nevezve a kisebbségeket.

Szerepel Lázár János és Harrach Péter indítványai között az is, hogy a magyar zászló három sávjából "a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma". Ez Gerő András történész javaslata.

A frakcióvezetők a túlzott mértékű önkormányzati kötelezettségvállalás elkerülése érdekében úgy rendelkeznének, hogy a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez a kormány, és nem a kormányhivatalok hozzájárulása tehető törvényileg kötelezővé. Az alaptörvény emellett nem döntené el, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatát milyen szintű bíróság végzi, ennek meghatározása törvényi szintre tartozna.

A kormánypártok az alkotmányban határoznák meg, hogy a Kúria elnökét a bírák közül kell választani. A bírói kinevezést a harmincadik életév betöltéséhez kötnék.

A nemzeti bankról szóló törvény sarkalatos, azaz kétharmados lenne, amit a Fidesz-KDNP a jegybank kiemelt törvényi védelmének szándékával indokol.Sokszínű sajtó

A kormánypárti módosító javaslatok egyike a sajtószabadság mellett a sajtó sokszínűségét is védené. Szerepelne az alkotmányban a csoportos kiutasítás - az Európai Unió alapjogi chartájában megjelenő - tilalma is.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó alkotmányos szabályozást Lázár János és Harrach Péter úgy módosítaná, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállók, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat pedig törvény szabályozza.

Rögzítenék azt is, hogy a köztársasági elnök önállóan alakítja ki hivatalának szervezetét. Pontosítanák továbbá, hogy új alaptörvény elfogadására és az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság és országgyűlési képviselő terjeszthet elő.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban Lázár János - önálló indítványában - kimondaná: a testület döntéseit "a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza".

Két módosító javaslatot egyedül jegyez Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Az egyik szerint Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és - törvényben meghatározott keretek között - a tanítás szabadságát. A politikus javaslatát azzal indokolja, hogy a tanítás szabadsága nem lehet korlátlan, csak a törvény szabta keretek - például kötelező tanterv előírása - között érvényesülhet.

Másik indítványa a házasság és a család védelmében az alaptörvénybe emelné az öröklés törvényes rendjét, kimondva: mindenkit megillet az a jog, hogy halálakor törvény keretei között tulajdonáról rendelkezzék; végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. A módosító javaslat rögzíti, hogy öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. Az állam és más személyek törvényes öröklésének csak az említettek hiányában lehet helye.

És az ellenzék

A Jobbik képviselőinek módosító javaslatai között szerepel a halálbüntetés visszaállítása, a képviselők mentelmi jogának megszüntetése, a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonlásának szabálya. Vonatkozik jobbikos javaslat arra, hogy kétkamarás legyen a parlament; hogy lehessen népszavazást tartani az alkotmányról; hogy a képviselők legyenek visszahívhatók; hogy a jegybank az Országgyűlés irányítása alatt álljon; hogy az egészségmegőrzés mellett a gyógyításhoz, illetve gyógyuláshoz való jog is alkotmányos jog legyen.

Gaudi-Nagy Tamás - aki kihagyná a Költségvetési Tanácsról szóló cikket a szövegből - a Nemzeti hitvallást kiegészítené azzal: "Büszkék vagyunk Árpád fejedelmünkre, aki visszafoglalta Attila Kárpát-medencei örökségét". Rögzítené, hogy az alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő népszavazás szükséges és, hogy felül kell vizsgálni a nemzeti vagyon 1988. január elseje utáni értékesítését.

Képviselő nem lehet főpolgármester, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy kisebbségi önkormányzati képviselő - rögzítené Novák Előd és Bana Tibor. A Jobbik az állambiztonsági iratok és adathordozók maradéktalan nyilvánosságra hozatalát is javasolja. Szeretnék továbbá, ha bárki kérhetné egy jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát, nemcsak a kormány vagy a képviselők egynegyede.

Számos módosító javaslatot terjesztett be a független Ivády Gábor, aki amellett, hogy a Nemzeti hitvallás szövegén változtatna, kezdeményezi például, hogy Magyarország piros-fehér-zöld zászlajának közepén szerepeljen a címer is - a címer nélküli trikolór a nemzeti lobogó lenne. Javasolja, hogy az államfőt az Országgyűlés helyett a nép válassza meg öt évre, és minden településen működjön önkormányzat. Az alaptörvény végére - elképzelése szerint - az összes képviselő nevének felsorolása kerülne, feltüntetve, hogy igennel vagy nemmel szavaztak.

A szintén független Pősze Lajos tiltaná a termőföld és az ivóvíz külföldi tulajdonlását és indítványozza, hogy a jegybank felügyeletét az Országgyűlés gyakorolja, éves beszámolóját a számvevőszék láttamozza.