Az eseti bizottság honlapján olvasható javaslatok között első alapelvként a fenntarthatóságot nevezik meg, amelyet az alkotmányban is rögzítenének. Ehhez kapcsolódóan tárgyalják az adósságszabályt is. Így az alaptörvény azt is rögzítené, hogy a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatja meg az inflációt valamint a fenntarthatóságot biztosító költségvetési szabályokat olyan törvény tartalmazná, amelyet kétharmados többséggel kell elfogadnia a parlamentnek.

Átláthatóságot kérnek

A szöveg úgy fogalmaz, hogy a reáladósság-szabálynak középtávon kell érvényesülnie, ezért javasolják, hogy az alkotmány mondja ki: a kormánynak feladata, hogy középtávú költségvetési tervet készítsen, a költségvetési javaslatnak pedig illenie kell ebbe a tervbe.

A jogszabályok elkészítésénél azt javasolják, hogy az előterjesztőnek kötelessége legyen bemutatni azok várható költségvetési hatását.

Az átláthatóságot külön tárgyalja a javaslat, amelynek alkotói szerint az alkotmánynak külön kellene tartalmaznia a közpénzekkel való gazdálkodás és a közszektor átláthatóságának elvét. Egyúttal az alkotmányban rögzítenék a közszektor fogalmát is. A törvény kimondaná azt is, hogy a közszektor által kezelt közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata. Az Országgyűlés törvényben rendelkezne a közvagyonról.

A Költségvetési Tanács az alkotmányba emelné azt is, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a költségvetésről és a zárszámadásról. Egyúttal ide kerülne az is, hogy a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot a kormány készíti el.

Az alkotmány rendelkezne arról, hogy amikor a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, azzal felhatalmazza a kormányt a belső tételnek minősülő költségvetési bevételek beszedésére, illetve a kiadások teljesítésére.

A költségvetés végrehajtása az úgynevezett külső tételek esetében a szaktörvény elfogadásával és külső tétellé minősítésével valósulna meg. A zárszámadás pedig felmenti a kormányt a költségvetés végrehajtásának kötelezettsége alól.

Határidőhöz kötnék a költségvetés benyújtásának idejét is, a szöveg szeptember 30-át említi példaként. Az Országgyűlés ezt követően december 31-ig döntene az elfogadásról.

Abban az esetben, ha a Parlament nem fogadná el a költségvetést január 1-ig, azt javasolják, hogy az alkotmány mondja ki, a kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére. Egyúttal a kabinetnek joga lenne az előző évi kiadási előirányzatokon belül - az előző évi költségvetési törvényben meghatározott belső tételek egyenlegkövetelményének figyelembe vételével - a kiadások időarányos teljesítésére.

A köztársasági elnöknek pedig kötelessége lenne március 31-ig feloszlatni az Országgyűlést.

Akkor kellene pótköltségvetést benyújtani, ha a költségvetési törvény tervezésénél figyelembe vett, a bruttó hazai össztermék bizonyos százalékánál, például 0,2 százaléknál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest, és az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be. Egyúttal betennék az alkotmányba, hogy a költségvetési szabályrendszer szerint egyszer már meghatározott egyenlegcélok módosítása pótköltségvetésnek minősül.

A Költségvetési Tanács szerint az alkotmánynak arról is szólnia kellene, hogy a költségvetés elfogadásával az Országgyűlés dönt a belső tételek előző évi költségvetésben meghatározott belső egyenlegcélnak megfelelő, a célszámon belüli felosztásáról, és jóváhagyja a külső tételekre vonatkozó kalkulációkat. Hozzáteszik, hogy a költségvetési törvény és a zárszámadás nem rendelkezhet más törvények módosításáról, nem lehetnek azokkal ellentétesek, alkalmazásukat nem korlátozhatják és nem terjeszthetik ki.

A költségvetési törvényben pedig nem lehetne felhatalmazást adni a kormánynak a tételek közötti átcsoportosításra.

Végül azt kérik, hogy az alkotmány rendelkezzen a Költségvetési Tanácsról úgy, hogy az külön törvényben meghatározott módon őrködik az átláthatóság és fenntarthatóság felett.

Hivatkozás a Szent Koronára

Az Országgyűlés honlapjára szeptember 30-i dátummal került fel Domokos László és az ÁSZ apparátusának javaslatai az új alkotmány alapelveinek kidolgozásáról.

Az ÁSZ elnöke azt írta: felkérte a szervezet apparátusát, hogy tapasztalataik alapján tegyenek javaslatot az új alkotmány koncepciójának kidolgozásához.

Mint olvasható, Magyarország új alkotmányában utalni szükséges a Szent Koronára, a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére.

A javaslat szerint az új alaptörvénynek az általános rendelkezések után az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel foglalkozó részt, az államszervezetet, végül pedig az alaptörvény stabilitását biztosító rendelkezéseket célszerű tartalmaznia.

Mint írják, a hatályos alkotmányból hiányzik a közpénzügyek rendszerszerű szabályozása. Emellett hiányzik a költségvetés fenntarthatóságát biztosító normarendszer, a költségvetés és a zárszámadás főbb tartalmi elemeinek meghatározása, az előkészítésre, elfogadásukra vonatkozó szabályozás és a két intézmény közötti kapcsolat bemutatása - teszik hozzá.

Az ÁSZ apparátusa szerint célszerű megőrizni az Állami Számvevőszékre vonatkozó hatályos szabályozás fő tartalmi elemeit. Az ÁSZ szerint nem indokolt változtatni azon sem, hogy a szervezet hivatali típusú maradjon, mert a bírósági típusú modellnek Magyarországon nincs hagyománya. A szervezet jogállásának meghatározásakor el kell kerülni, hogy a számvevőszék hatósággá váljon - írják.

Véleményük szerint csak kisebb változtatások szükségesek az ÁSZ feladatait illetően. Így szerintük mellőzhető az ellenjegyzés a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések esetében, és nem kell előzetesen felülvizsgálni a költségvetés felhasználásának törvényességét.

Véleményük szerint az is elfogadható, ha az alaptörvényben az szerepelne," az ÁSZ feladata a közpénzekkel és a közvagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése", feladatát pedig törvény határozza meg. Azt is leszögeznék: az ÁSZ csak a törvénynek és az Országgyűlésnek van alárendelve.

A javaslat szerint az alkotmány közpénzügyekről szóló fejezetének tartalmaznia kellene az államháztartás, a közteherviselés, a tervezés, az állami vagyon, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket.

Az ÁSZ véleménye szerint a hatályos alkotmánynak a helyi önkormányzatokról szóló fejezete időtálló, abban csak néhány korrekció indokolt.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkező véleményeket nyilvánosságra hozza.

Újraszabályoznák a népszavazás feltételeit

Az alkotmánybírók a parlamenti bizottság honlapján olvasható javaslataikban emellett megfontolandónak nevezik az általános indítványozási lehetőség korlátozását, azzal a feltétellel, hogy az alkotmányban biztosított jogaik megsértését állítók számára továbbra is biztosítani kell az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.

A taláros testület tagjai szerint az új alkotmánynak kötelezővé kellene tennie egyes nemzetközi szerződések előzetes kontrollját. Kiemelik: az alapjogok még teljesebb érvényesülését segítené a német modellnek megfelelő "valódi" alkotmányjogi panasz bevezetése.

Utóbbi alapján az Ab alkotmányossági szempontból vizsgálhatná a bíróságok határozatait, amihez a testület szerint szükség lehet az alkotmányjogi panasz fogalmának alkotmányon belüli tisztázására is.

Az Ab azt is szeretné elérni, hogy külön törvény határozza meg a köztársasági elnök alkotmánybírósági általi felelősségre vonásának részletes szabályait.

Az alkotmánybíróság a fenti változtatások mellett azt is indokoltnak tartja, hogy hatásköre továbbra is kiterjedjen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására.