Az Országgyűlés döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig.

A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni, míg eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.

A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték.

Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma

Az Országgyűlés úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte.

A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.

A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell.

Módosul a közoktatási intézmények átszervezésének határideje

A parlament elfogadta a közoktatási törvény módosítását, eszerint a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók.

A Ház 317 igen szavazattal, 41 ellenében hozta meg döntését. A javaslatot csak a szocialista képviselők nem támogatták.

A Kósa Lajos és Pichler Imre fideszes képviselők által benyújtott indítvány rögzíti, hogy a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének májusa utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban. Az egyéb, kisebb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja lesz.

Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. Később döntenek az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről

A fideszes Pokorni Zoltán, az oktatási, tudományos és kulturális bizottság elnöke javaslatára elhalasztották a családok támogatásáról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záró szavazását.

A javaslat alapján, ha egy gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

Pokorni Zoltán a koherenciazavar feloldásának szükségességével indokolta javaslatát, amelyet a Ház jóváhagyott.

Minden általános választás előtt megújul az OVB

Minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB) - döntött az Országgyűlés. A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta, a kormánypárti képviselők azonban 259 igen szavazattal, 98 nem ellenében elfogadták.

Az indítvány alapján már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.

Médiacsomag: elfogadták a támogatott módosító indítványokat

Elfogadta az Országgyűlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat. Az ellenzék több javaslatot is támogatott.

Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadták el azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.

Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe.

Egy másik módosító szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését - ezeket az ellenzék is megszavazta.

Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is. A csomag zárószavazásra jövő héten lesz.

Módosult a csődtörvény: később lép hatályba az elektronikus kézbesítés

Csak jövő év január elsejétől lép hatályba a csődtörvénynek az a rendelkezése, miszerint a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés csak elektronikusan történhet, s a csődeljárás iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be.

Az Országgyűlés 313 igen és 48 nem szavazattal fogadta el a fideszes Horváth Zsolt által benyújtott törvénymódosítást.

A képviselő a változtatást azzal indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni az elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek a jelenlegi, július elsejei határidőig, ezért azt 2011. január elsejére módosítják.

Újra az önkormányzatok szedhetik az iparűzési adót

A második félévtől ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) helyett.

A képviselők 313 igen és 47 nem szavazattal fogadták el az ezt kimondó, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, amelyet Kósa Lajos és Zombor Gábor fideszes képviselők nyújtottak be.

Az adózás rendjét szabályozó törvény ez év elejétől módosult úgy, hogy az önkormányzatok helyett az APEH szedhette be a helyi iparűzési adót, amelyet havonta kellett továbbutalnia az önkormányzatok számláira.

Az ellenzéki frakciók tiltakoztak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény ellen. Az LMP-s Szilágyi Péter, a szocialista Lamperth Mónika és Gúr Nándor, valamint a jobbikos Bertha Szilvia is a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény elfogadása ellen emelt szót.

A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

Újra elfogadták a kormánytisztviselőkről szóló törvényt

Az Országgyűlés a záró vita után újra elfogadta az államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt.

A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat mellett. Az indítványt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte.

A Ház a szavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.