A köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Sólyom László álláspontja szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az európai uniós joggal. Az InfoRádió Aréna című műsorában a Fidesz frakcióvezetője elmondta: a kormány tanulmányozza az államfő kifogásait, és megpróbálnak változtatni a törvényjavaslaton.

A parlamenti vitában sokan azt mondták, hogy a törvényjavaslat alkotmánysértő, Sólyom László mégsem az Alkotmánybírósághoz küldte vissza azt, hiszen alkotmánysértést nem tudott megállapítani - hangsúlyozta Lázár János, aki szerint a törvény kiállta az alkotmányosság próbáját.

Egy kormánynak a választói akarat érvényesítésekor joga van átalakítani a kormányzati struktúrát, ezt eddig minden kormány megtette. Ez minden kormányzatnak a természetes joga - tette hozzá a politikus, aki szerint annak, aki bizonyos szint felett feladatot vállal a kormányzatban és a kormány "szekértolója" lesz, annak számolnia kell azzal, hogy négy év múlva új kormány jöhet.

Mint fogalmazott, nem a "talpas" köztisztviselőket érinti a törvény, hanem a vezető beosztású alkalmazottakat. Nem a közigazgatás lefejezéséről van szó, és az elmúlt húsz évben minden kormányváltáskor komoly változások történtek az állam felső vezetői körében - tette hozzá.

Politikai mutyik

A Fidesz-frakció Domokos Lászlót, a párt képviselőjét jelöli az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének, Warvasovszky Tihamért alelnökének, Bihari Mihályt pedig alkotmánybírónak. Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta: az eddigi rendszer politikai mutyikra kényszerítette a politikai szereplőket, amelynek következtében a kilenc helyett csak hét alkotmánybíró van hivatalban, és nemcsak az ÁSZ-nek, de a köztévének sincs elnöke.

Az ÁSZ elnökének és alelnökének, valamint a két új alkotmánybírónak a kiválasztása most nem politikai mutyik gyümölcse lesz, hanem világos helyzetet teremtünk azzal, hogy megmondjuk, kit jelölünk - mondta a frakcióvezető.

Nem arra törekszünk, hogy szétverjünk egy rendszert, hanem megpróbálunk életet lehelni a Gyurcsány-korszak szétesett államirányítási rendszerébe - fogalmazott a fideszes képviselő, aki elmondta azt is, hogy az ÁSZ elnökéről és alelnökéről a tervek szerint már június 28-án, az alkotmánybírók személyéről pedig az utolsó előtti ülésnapon, július 19-én döntenek.