A miniszterelnök által bejelentett 29 gazdasági intézkedés közül több is alkotmányba ütközhet. Legalábbis ezt vetette előre a Fidesz ügyvezető alelnöke múlt héten, a nagy vihart keltett debreceni beszédében. Kósa Lajos hétfőn a parlamentben magyarázta újságíróknak, hogyan is értette ezt.

Előfordulhat, hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tenni, amelyek alkotmányossági aggályokat vethetnek fel. Maximálisan figyelembe kell venni az alkotmányosságot, de most elég rossz a helyzet ahhoz, hogy a kormány még ezzel is számoljon - fogalmazott a fideszes politikus.

Kósa Lajos azt nem mondta meg, hogy mely intézkedések lehetnek ilyenek. A bejelentés után az InfoRádió megkeresett több alkotmányjogászt is, akik szerint a legtöbb változtatásról nem tudni, hogy mikor lépne életbe, milyen hatállyal, ennek megállapításához pedig a törvények pontos szövegét kellene látni.

Alkotmányos aggály lehet például a hatályba léptetés nem megfelelő ütemezése, vagy a visszamenőleges hatályú bevezetés. Egy név nélkül nyilatkozó alkotmányjogász például felvetette, hogy hogyan lehet alkotmányosan megemelni ilyen mértékben és ilyen rövid időtávon belül a banki különadót.

Az adójogszabályokra megfelelő felkészülési időt kell hagyni - tette hozzá. A Fidesz számol azzal, hogy vagy az államfő, vagy az ellenzék, vagy a civil szféra az Alkotmánybírósághoz fordul majd. Orbán Viktor kormányfő utalt is erre a beszédében, igaz, egy másik intézkedés kapcsán.

A hatvan napon túli végkielégítéseket, és egyéb béren felüli juttatásokat a költségvetési szférában 98 százalékkal megadóztatjuk. A kormány vállalja a képviselők felé, hogy ennek az intézkedésnek, az előterjesztésével megteremti az alkotmányos alapjait - mondta a kormányfő kedden a parlamentben.

Az InfoRádió által megkérdezett szakértők szerint ez több mindent is jelenthet. Például azt, hogy a kormány a kétharmados többség birtokában úgy módosítja az alkotmányt, hogy az ne jelenthessen akadályt az intézkedések előtt.

Lehetőség például egy-egy tétel beemelése az alaptörvénybe. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem nyilváníthatja alkotmányellenesnek az alaptörvényt. A megkérdezett szakértők viszont felhívták a figyelmet, hogy nehéz gazdasági intézkedéseket az alkotmányba építeni, és kétségkívül nem lenne túl elegáns megoldás így megkerülni a jogi kontrollt.

A Fidesz ügyvezető alelnöke bízik az államfőben. Kósa Lajos azt mondta, Sólyom László már többször újrafogalmazta az alkotmánybírósági gyakorlatot, és szerinte nemcsak a tételesen leírt, hanem az ország érdekét, és az úgynevezett lebegő alkotmányt is figyelembe kell venni.