A magyar választási rendszert sokan tartják igen bonyolultnak, nem alaptalanul. Az országgyűlési és a helyhatósági választások önmagukban is igen bonyolultak, az európai parlamenti voksolás és mandátumkiosztás ezeknél némileg egyszerűbb. A D'Hondt módszert Magyarországon csak az európai parlamenti mandátumkiosztásnál alkalmazzuk, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Görögországban, Izlandon, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában Spanyolországban vagy Svájcban azonban a parlamenti választáson is ezt alkalmazzák.

Miből is áll a D'Hondt módszer lényege? Ezt a mandátumelosztási módot a legmagasabb átlag módszerének is hívják. A képviselői helyek elosztása a következőképpen történik: a pártokat és szavazataik számát táblázatba rendezik, úgy, hogy az első sorba a párt neve, a másodikba az általuk megszerzett szavazat mennyisége kerül. Ezután a mandátumszámlálók elkezdik mindig egyel nagyobb számmal elosztani a megszerzett szavazatokat, azaz 2-vel, 3-mal, 4-gyel, egészen 22-ig, azaz olyan értékig, ahány mandátum kiosztható a választáson.

A harmadik sorba tehát a megszerzett szavazatok felének megfelelő szám kerül, a negyedikbe a harmada, az ötödikbe a negyede és így tovább.

Ha például egy választáson 5 mandátum szerezhető, amelyért három párt száll versenybe (A, B és C párt), és összesen 100 ezer szavazatot adnak le rájuk a szavazók - a következő megoszlás szerint: A párt kap 60 ezer szavazatot, B párt 28 ezret, C pedig 12 ezret -, akkor a mandátumok a D'Hondt módszer alapján a következőképpen oszlanak meg: A párt 4 mandátumot szerez, B párt 1-es, C pedig egyet sem.

        A                   B                  C
1.   60 000 (x)    28 000 (x)     12 000
2.   30 000 (x)    14 000           6 000
3.   20 000 (x)    9 333             4 000
4.   15 000 (x)    7 000             3 000
5.   12 000         5 600             2 400

A mandátumelosztóknak nem kell mást tenniük, mint megkeresik az 5 legmagasabb számot (amelyek mellett x van) és azokhoz rendelik a mandátumot.

Mindebből látszik, hogy a mandátum-kiosztási mód nem teljesen arányos, hiszen a szavazatok 60 százalékát kapó párt a mandátumok 80 százalékát kapja, míg a 28 százalékos eredményt elérő a mandátumok 20 százalékát, 12 százalékos eredmény esetén pedig nem jut mandátum.

Hogyan alakult a mandátumok kiosztása Magyarországon?

A mandátum-kiosztási mód arányosságára még visszatérünk, most azonban nézzük meg, hogyan alakult a vasárnapi európai parlamenti választás Magyarországnak jutó 22 mandátumának elosztása.
A legjobb eredményt a Fidesz nyerte, 1 630 482 szavazatot kapott, azaz a voksok 56,37 százalékát. Ezzel 14 mandátumot szerzett, azaz a mandátumok 63,63 százalékát.

A második helyen az MSZP zárt, 502 607 vokssal, 17,38 százalékos eredménnyel, amely 4 mandátumra volt elegendő, azaz a mandátumok 18,18 százalékára.A Jobbik 427 213 szavazattal, a voksok 14,77 százalékával 3 mandátumot kapott az Európai Parlamentben, a mandátumok 13,63 százalékát.

Az MDF 153 402 vokssal, a szavazatok 5,3 százalékával 1 mandátumot szerzett, azaz a mandátumok 4,54 százalékát.

A mandátumelosztási mód tehát a jobb eredménnyel végzőknél némileg felfelé torzít, a rosszabbul végzetteknél pedig lefelé. A torzításhoz természetesen hozzájárul az is, hogy az 5 százaléknál kevesebb szavazatott kapott pártok voksai elvesznek. Vasárnap Magyarországon 178 888 voks veszett el így.

Arányos-e a rendszer?

A D'Hondt módszer népszerűsége a szakkönyvek szerint éppen ebben áll, hogy bár arányosnak tekinthető, mégis kicsit a nagy pártoknak kedvez, a kicsik kárára. A választások mikéntjéről pedig általában a nagy pártok döntenek.

A rendszer arányosságának eldöntésénél az egyik kérdés, hogy más mandátum-kiosztási mód arányosabb lenne-e. Ha például az A, B és C pártot, és a 100 ezres szavazat mintáját nézzük, kérdés, melyik párt kaphatná meg az utolsó mandátumot.

Logikusan az lenne a legarányosabb, ha a szavazatok számát elosztjuk a mandátumok számával, és megállapítjuk, hogy 20 ezer szavazatonként osztunk ki egy mandátumot, az utolsót pedig az a párt kapja, amelynek a legtöbb töredékszavazata marad. Példánkon így A párt 3 mandátumot kapna, B párt 1-et és C is. B és C tehát ugyanannyit, annak ellenére, hogy B több mint kétszer annyi voksot kapott, mint C.

A D'Hondt módszer alapján az utolsó mandátumot az A párt kapja, ezzel (60 százaléknyi voks a mandátumok 80 százalékát eredményezi) a 80/60 számítási mód alapján a párt képviseleti indexe 1,33, ennyivel van felülreprezentálva. Ha viszont a C párt kapná, akkor a párt a szavazatok 12 százalékával a mandátumok 20 százalékához jutna, így képviseleti indexe (20/12) 1,67 lenne, azaz sokkal inkább felülreprezentált lenne, mint az A párt.