Bizonytalanságot hoz a nyugdíjasoknak az évenkénti járadékemelés-számítás megváltoztatása - monda az inforadio.hu-nak Czerván Mártonné, az Idősügyi Tanács tagja. Mint mondta, éveken át azért küzdöttek, hogy az jövedelmek növekedését vegyék alapul a számítás során, most azonban ez a tényező bizonytalanná vált.

Az idősek képviselője azt mondta: a kabinet által bejelentett elképzeléseknél a svájci indexálás is jobb, pedig ezt is folyamatosan bírálták.

Eddig az évenkénti nyugdíjemelés meghatározásához 50 százalékban a fogyasztói árak változását, 50 százalékban pedig a nettó átlagkereset növekedését vették figyelembe a szakemberek. Az úgynevezett svájci indexálást számos kritika érte, a legtöbbször akkor, amikor az ország gazdasága évről évre növekedett.

A fogyasztói árak változásának követése ugyanis csak azt biztosítja, hogy a járadék megőrizze reálértékét, míg az átlagkereset-növekedés kizárólagos figyelembe vételével a nyugdíjasok épp olyan mértékben részesednének a gazdasági növekedés kedvező hatásaiból, mint a munkavállalók.

A nyugdíjasok éveken át azt kérték, hogy az emelés alapja a bérnövekedés legyen, ám elfogadták azt, hogy az inflációt is beszámítsák, így 2000 óta a svájci indexálás alapján növekszik a járadékuk.

Az indexálás azonban most megváltozik: ha a GDP-növekedés 3 százalék alatt lesz - és jó pár évig ez valószínű - a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés - ez a közeljövőben már kevésbé valószínű -, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya.

Mindez rövid távon biztosan kedvező az idősek számára, hiszen az eddig előrejelzések szerint jövőre még nem számol GDP-növekedéssel a kormány. Ha azonban a későbbiekben mégis élénkülne a gazdaság, és ezzel együtt a jövedelmek is, az azonban egészen addig nem éreztetné hatását a nyugdíjakban, amíg a bruttó hazai termék emelkedése el nem éri a 3 százalékot.

Korózs Lajos, a szaktárca államtitkára a nyugdíjasok felvetésére annyit mondott: jelenleg jobban járnak az idősek azzal, ha járulékuk emelése nem bérkövető, hiszen a béreket pillanatnyilag szinte mindenhol befagyasztják.

Ha azonban néhány év múlva például 4,5 százalékos gazdasági növekedés lesz az országban, akkor az indexálás változtatása miatti veszteséget az idősek a nyugdíjprémiumon keresztül kapják meg.

A kabinet javaslata szerint úgynevezett nyugdíjprémiumot fizetne az állam, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium kiszámítása a következő: a gazdasági növekedés mértékének 3,5-del csökkentett összegét, de legfeljebb 4-et kell megszorozni a nyugellátás összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal.

A képlet azt jelenti, hogy 7,5 százalékos GDP-növekedésnél kaphatnak legfeljebb 80 ezer forintos prémiumot a jogosultak, míg 6,5 százalék esetén 60 ezer, 5,5 százalékos növekedésnél pedig 40 ezer forintot.